Fr. Oslay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1936)

I. Könyv. Általános előismeretek. - 2. Életcélok; jellemalkatok

24 Részei: a teá,£, a lélek, és a kegyelem. Közöttük áthidalhatatlan, metafizikai a távlat, az örvény. Egyik a másikát nem tudja szülni, sőt még követelni sem. így nem helyes az emberi természetnél a testnek és a léleknek, mint alkotó részeknek különös kihangsúlyozása a kegyelem rovására. Hiszen bennünk e három alkotórész mint inkomolet állagok és abszolút járalék egy konkrét egyedben olvadnak össze. És épp az abszolút járulék: a kegyelem, a keresztény tökéletességnek a hordozója és elve. Csak a három alkotó rész egysége képesíti a személyeket a Valláséletre. így lesz a három jellemnemnek ontologiai alapja: a test, a lélek és a kegyelem. Kinyilatkoztatással is alátámasztható ez az igazság. «És megmutatta nekem az élet vízének folyóját, mely ragyog vala, mint a kristály, és az Istennek és a Báránynak királyi székéből eredt. Utcájának közepén — kegyelem — és a folyónak mindkét partján — test és lélek — az élet fája vala» (Jel. 22. I.). A kegyelmi jellem, azaz a vallási jellemfaj a három alkotó részét: a tökéletességben, a Valláséletben, az élet-fában fogja össze. Mustárfa! Szent Pálnál az egész kegyelemtana ugyanezt igazolja. Bizonyítja ezt a teológiai megfontolás. Európában a pár évtizeddel ezelőtt meginduló Gharakterologia, mint új szellem-tudomány, a jelleni lényegére igen szép eredményeket mutatott fel értekezéseiben. A jellemtan szaktudósait a legteljesebben érdeklik: a jellem-nemek, fajok és típusok: alapjaikban és céljaikban erősen hangsúlyozzák ők is