Milánói Jakab O. F. M.: A szeretet zsarátnoka (Budapest, 1941)
IV. Hogyan juthatunk a szemlélődés nyugalmára?
tudtunkra kérlek, meg vagy-e elégedve ily nagy jóval, vagy azt óhajtod, hogy rád ruházzunk valamit a mi kiváltságainkból? De azt hiszem, hogy nem kiváltságokban, hanem szennyben bővelkedünk. Mit adhatnánk mi neked? Boldogságodban a mi legnagyobb értékeinket sem méltatod figyelemre. Miért veted meg ennyire, amit mi szeretünk? — De amint látom, nem is beszélsz velünk, mert elragadott Szerelmesed. Ó, kimondhatatlan szeretet! mely enynyire céljához forrasztja a szívet. Mily jóságos a Teremtő! Mily drága ajándékkal látogatja meg azokat, akik kizárólag Öt szeretik!
/