P. Martial Lekeux OFM: Mai ember könyörgése Assisi kis Szegényéhez

Szent Ferenc és Szent Domonkos

Elgondolásuk éppen egymással ellenkező irányban haladt. Domonkos az apostolság esz­méjéből indult ki s az apostolságra való tekin­tettel kívánt fiaitól szegény és bűnbánó élet­módot. Ferenc először csak arra gondolt, hogy az evangeliumi életet éljék, térítési buzgalom eszméje nélkül, s csak azután, szükségképen su­gárzott ez az élet kifelé. De micsoda összefogás a küzdőtéren, a kü­lönböző taktikák ellenére. Micsoda egyetértés, testvériesség, önzetlenség! Napjainkban pedig intézményeinkben alattomban kísért az elszige­telődés szelleme: a kollektív egoizmus, amely egymással szembehelyezi azokat a vállalkozáso­kat, amelyeknek rendeltetésük az összefogás lenne, s ez elkeseredett küzdelmet idéz elő ott, ahol a nemes versengés is elegendő lenne. Visszataszító alantassága az észnek és a szívnek. Mennyi baj származott ebből a rövid­látásból és kicsinyeskedésből. önszeretet ez, semmi más. Az igazi apostol alázatos és önzet­len. Domonkos és Ferenc ezt igen jól megmutat­ták magatartásukkal, akkor, mikor Hugolinus bíboros megajánlotta nekik, hogy rendjeikből válasszanak püspököket és más egyházi méltó­ságokat. Sietve utasították el az ajánlatot, mert egyszerű harcosok kívántak maradni. Egymás iiánt való néma csodálatuk meg­termette gyümölcsét. Domonkos eltanulta Fe­75

Next

/
Thumbnails
Contents