P. Martial Lekeux OFM: Mai ember könyörgése Assisi kis Szegényéhez

Megszólal a misekönyv

zatos nosztalgiát ébresztett a szívekben. Azt a mélységes nosztalgiát, amely mindenek ellenére hajt minket a szépség, a szentség felé. Hiába akarjuk magunkban elfojtani, megmarad konokul, akárcsak az életünk. Éppen azért szenvedünk, mert el akarjuk fojtani és szenvedni is fogunk mindaddig, amíg ki nem elégítettük. Fecisti nos ad te, Domine ... Istenhez való vonzódásunk követeli bennünk a szeretet, Bossuet pompás szavaival élve: az Istenhez való visszatérés szellemét. Szívünk mélyén rejtőzik ez, vágyaink gyökerében. Szívünk egyre szomjazik, míg Isten és a Mammon közt osztjuk meg. Boldogok az alázatos szívűek, akik a földi királyságot önként hagyták el, hogy az égi királyságban telepedjenek le. Boldogok, akik mindenről lemondva, mindent megtaláltak Istenben. Boldogok, kiknek csak egy a gondolatuk, egy a szükségük, egy a szerelmük. Boldogok, akiknek felszabadult élete ebben a nagyszerű és diadalmas kiáltásban tör ki: „Istenem és Mindenem!" 49