P. Martial Lekeux OFM: Mai ember könyörgése Assisi kis Szegényéhez

Szent Ferenc utolsó látogatása Szent Kláránál

hamuból kört rajzolt, elmondta a Misereret és eltávozott. Klára hallva, hogy Ferenc beteg, elküldött valakit Portiunculába, könyörögve, hogy még egyszer láthassa. — Mondd meg Klára húgomnak — szólt Ferenc — hogy ne legyen szomorú és hogy a nővérek látnak még engem haláluk előtt. Azután meghalt. Másnap eljöttek Assisi lakói a testéért és gyászmenetben, a testvérek kíséretében a város felé vitték. Szent Dámján kolostorához érkezve, beléptek a kápolnába, kinyitották a klauzura rá­csát és a szent tetemet egészen mellé helyezték. A nővérek pedig hosszasan nézhették a kedves, angyali, a belső tűztől és bűnbánattól meggyö­tört, mosolygós, csaknem anyagtalan arcot, amely olyan gyakran szemléte Krisztus Arcát és amely most Azt szemtől-szembe látja. Mikor pedig már sokáig nézték, könnyek és zokogás közt kérték Atyjukat, áldja meg őket az égből. Azután elegendő erőt gyűjtve ahhoz, hogy szám­kivetésüket befejezzék, visszatértek börtönükbe. Hét század óta a ,,kis virágok" ezrei nőttek Szent Ferenc árnyékában. És minden közt, ami csak a földön van, vagy él, talán ezek a legszeb­bek. A világnak pedig talán ezek hajtanak a leg­több hasznot. Míg az emberek mulatnak, szóra­koznak, ügyeket intéznek, bűnöket követnek el, 120

Next

/
Thumbnails
Contents