P. Martial Lekeux OFM: Mai ember könyörgése Assisi kis Szegényéhez

Az üres trón

ber és mindenkinek lenne trónusa, ahova beül­tetné hatalmas hiúságát és kényes gőgjét. Mikor pedig életüket eltöltötték abban fá­radozva, hogy szemetet halmozzanak fel, üres a kezük és szánalmasan érzik magukat halálos ágyukon, mikor üt a számadás órája. Rémület­tel veszik észre, hogy szelet kergettek, hogy ér­téktelen részvényeket vásároltak, molyrágta bú­torokat szereztek be és hogy minél magasab­ban hitték magukat, annál alacsonyabban álla­podtak meg a végleges helyen, hová letelepedni készülnek. Erre nem is gondoltak. Szent Ferenc életében egyik testvérnek lá­tomása volt. A megnyílt egekben a boldogok trónját szemlélte. A szeráfok karának élén, egé­szen közel a dicsőség Királyához, egy csillogó, üres trónt vettek körül az angyalok, akik, úgy látszott, várták a trón tulajdonosát. — Ezen a trónon Lucifer ült — szólt Krisz­tus — de gőgje miatt elvesztette. Én pedig fenn­tartom szolgámnak Ferencnek, azért, hogy cso­dálatos alázatossága jutalmául az örökkévalósá­gon át egészen közel üljön hozzám. Szent Ferenc, Te most már birtoklod azt a dicsőséges trónust. Élvezed alázatod gyümölcsét és mennyire boldoggá tesznek az elmúlt áldoza­tok. Mindez pedig mennyire elégtelen árnak tűnhet szemedben, olyan nagyszerű boldogsá­gért! Néhány év az alázatos szenvedésből és már 117

Next

/
Thumbnails
Contents