P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)
Függelék
kötve, hogy amidőn őt száddal dicséred, érdemei által mindig mennyei vigasztalással leljél el. F. : Amen. A zsolczsmakönyv kézbeadásakor : (Ha az újonc klerikus) Vedd a szeráfi zsolozsmakönyvet, hogy megkezdjed az imaórákat, és elmondjad a zsolozsmát a templomban. Az Atyának ér Fiúnak és Szentléleknek nevében. F. : Amen. A szabálykönyv átadásakor : Vedd ezt a szabálykönyvet, melyet neked megtartás végett átadunk, hogy ha annak parancsait megtartod, azok megőriznek téged ; és halmozza el az Úr életedet áldással. F. : Amen. A meggyújtott gyertya átadásakor : Vedd Krisztus világosságát halhatatlanságod jeléül, hogy meghalván a világnak, Istennek élj. Kelj föl a halálból és megvilágosít téged Krisztus. F. : Amen. Ezután keresztet nyújt át a novíciusnak miközben mondja : Vedd ami Urunk Jézus Krisztus keresztjét, melyben a mi üdvünk, életünk és föltámadásunk van : hogy valahányszor azon a világ Megváltóját testi szemeiddel nézed, mindannyiszor az ő alázatosságáról, szentségéről, és minden követésre méltó tettéről, lelki szemeiddel elmélkedjél. F. : Amen. Mire a novicius feleli : Én tőlem távol legyen másban dicsekednem, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, ki által a világ nekem megfeszíttetett és én a világnak. A körülállók felelik : Amen. A pap most az újoncnak egy szentnek a nevét adja mondván :
