P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

d) A ferences testvér

szavainak igazságáról : „Szent Ferenc egymaga egész hadsereg képviselője. Szive az emberiségé, munkája a földé, lelke Istené. Ahol megjelenik, csak épit, ahonnan távozik, rombolás következik. A modern szociális kérdést egymaga megoldotta és szerzete még ma is megoldja. Nincs semmijök és mégis gazdagok ; maguk máséból élnek és többet adnak a szegény társaiknak, mint a gazdagok. Nincs férfiú, akiért többen és igazabban lelkesedtek volna, mint a szegény szent Ferenc iránt, akinek hatalma, tekintélye, ma már kétségbevonhatatlan a katholikusok és protestánsok előtt.

3) Balanyi György ezen szavakkal fejezi be remek szent Ferenc életrajzát : „A nyugtalan vándormadár, miután csodaszép dalokat énekelt az új evangéliumról, mely új mosolyt, új verőfényt volt hivatva a vén föld elkomorult ábrázatára deríteni, szebb hazába tért. De itt hagyta szép életének ezernyi-ezer emlékét, melyek termékenyítő harmatcseppként érték a sziveket és a kegyelet szebbnél-szebb virágait, a Fioretyi di san Francesco-t sarjasztották ki belőlük ; azután itt hagyta szellemét, a franciskánus szellemet, mely sok ezer fiának működésében mély nyomokat szántott a késői középkor történetébe, s mindenek fölött itt hagyta csodálatosan harmonikus életalakitásának példáját, *) Ferences* Közlöny 1926. 131,-—132»