P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

b) Öntudatos szerzetes

polyoz. Nézd csak azokat a vékonydongájú klerikusokat, hogy kiszívta őket a sok betű, könyv! Mily könnyedén lépked az újmisés: nemcsak a lelkiség emeli és teszi ruganyossá, — de könnyedén megy, mert nem nagy súlyt kell vinnie . . . Meredek a klerikus esztendők útja. S amikor célt ér a klerikus, — akkor kezdődik csak tulajdonképen a kemény munka, aratás. Gyóntatni búcsújáró helyeken reggel 4-től este 9-ig. Es végezni a rend nagyszabású lelkipásztori munkáit. Miért említjük ezeket? Azért, Testvér, hogyha nyári munkáid közepette látod a vakációzó klerikusokat, látod mint lubickolnak Ipolyban, Zagyvában, mint kapaszkodnak a Mecsekre, Mátrára: egy pillanatig se támadjon lelkedben irigy gondolat. A jövőnek nagy küzdelme, az óriási lelkipásztori munka egyenesen szükségszerűvé teszi a testi szervezet erőssé, szivóssá tételét. Imádkozzál a klerikusokért, hogy Jézus Szive szerinti papokká váljanak. Ha aztán föl lesz szentelve a végzett theologus, különöskép add meg neki a papot megillető tiszteletet. Az Ur Jézus iránti szeretetből, kit az ő szavuk hoz oltárainkra és kit ők ajándékoznak neked a szent áldozásban. Ne feledd el szeráfi Atyánk fönnt idézett szavait s a papi méltóságról szóló igazságokat.

1) Es ha egykor ünnepélyes fogadalmas leszel és ősz fürtjeid az

t mutatják, hogy egy hosszú, érl) I. köt. 95. fejezet, 257 1.