P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 6. Az első török hódoltság

központ, dzsámi volt, tehát mecsettel rendelkezett. Személyzete ; a fakardos khatih, az imám, ki naponként ötször toborozza össze a mohamedánokat a templomba és végzi az imákat, szertartásokat, úgy a templomiakat (imákat, esketést, körülmetélést) mint a templomon kívülieket, (a temetéseket). Rangban őt követi a személyzet sorában a müezzim ; kántornak mondhatnók. Messze hallatszó kürttel fújja a nap bizonyos szakaiban az „Allah, il Alla"-t, ugyancsak ő kiáltja szerte-széjjel az imát a toronyból ötször naponként és kezdi el a templomban, hogy aztán az imámnak adja át a szót. Ehhez a nagy munkához segédkántorai vannak, a dervkhánok. Ezután jön a kisebb személyzet : a csirágdár, a lámpák, gyertyák kezelője ; a kajjim, a sekrestyés és végül a templom gazdasági intézője.

2

1'

0) 1564ben Hasszán bin Mohamed a szécsényi imám és khátib ; Hüszein a müezzin és dervkhán egy személyben (ilyenkor mindkét jövedelmet húzza) és Abdurrahmán a csirágdár.

2

1'

1) Ezen hármas beosztásban kapjuk meg a hódoltság új keretét.. Azonban nemcsak a keret lett más, de minden egyéb is megváltozott ez új világban. Mikor a török csapatok Nógrádba és Szécsénybe bevonultak, az elfoglalt, inkább lefoglalt területen új világ kezdődött. Az abszolutisztikus török államforma értelmében minden elfoglalt terület a szultán teljhatalmába ment át, ki az egész vidék felett korlátlan hatalommal rendelkezett. Természetesen felborult a régi jog, kötelezettség, kormányzat, szervezet : úgy az állami, mint az egyházi, a megyei,, a községi. Gyökerestől tépték ki a régi rendszert. „A meghódolás percében megszűnt mindaz, ami eddig fennállott, ha sok század szentesítette is. Megbomlott az egyházi szervezet, összeroskadt az államhatalom, a megye, megszűnt minden nemesi jog és szabadság. Az eddigi törvényhozást, adózást, községi szervezetet mind halomra döntötte a betört idegen hatalom. A régi jogok, régi kötelezettségek nem nyúltak át az új időkbe." „Amint a hódolás megtörtént, eltörölve minden eddig fennállott rendet, kíméletlen hatalommal a császár uralma kezdődött."

26

2) A földbirtokok, malmok, stb. legnagyobb része a császár tisztviselői felügyelete mellett a császáré, illetve a „kincstáré" ; másik része a zsoldos csapatoknak jutott, vitézségük megjutalmazására. Harmadik részét hűbéreseknek engedték át, akár nagyban, akár kicsiben, nagy hűbér lefizetése mellett. A török betöréskor mindenki elmenekült. Már csak azért is, mert a betörés után szabad garázdálkodás volt megengedve és a zsákmányéhes zsoldosság ilyenkor nemcsak anyagi értékeket rabolt de elsősorban embereket, akiket drága pénzen adott el a keleti kereskedőknek. Azonban a hadjáratok után épp a kincstár jövedelmeinek gyarapítása szempontjából szüksége volt a töröknek arra, hogy a földet megmunkálhassa. Azért a szultánok rendeleteket adtak ki az elszökött lakosság visszatelepítésére. Az éhenhalás elől aztán előjött a megtizedelt nép és lett az új birtokosok rabszolgája. Legrosszabb sorsa azon népnek volt, melynek földjeit zsol-