P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 6. Az első török hódoltság
E,kemény ítélettel szemben enyhítőleg mégis azt mondjuk, hogy Árokháti kegyetlen kivégeztetésével jóvátette gondatlanságát. Szécsényben ásatás alkalmával,nagy csontvázat találtak, s a csontvázon bilincset : a megkínzott Árokhátit vélték felismerni s kegyelettel őrzik emlékét. 24 9) Sőt Árokháti megvédésében tovább megyünk. Ama tény, hogy a török embertelenül kínoztatta meg Árokhátit, mutatja, hogy volt miért haragudnia rá. Következésképp igaza lehet a költőnek, aki régi kagyományra támaszkodva, arról számol be, hogy mikor Árokháti észrevette, hogy zsoldosai megszöktek, katonaruhákat tömetett ki s állított várvédők gyanánt a várfalakra. A török tehát kitömött bábok ellen intézte az ostromot. Mikor aztán tarthatatlanná vált helyzete, felgyújtotta a várat. Menekülésében nem volt szerencséje : török kézre került, s a csíny és a vár felgyújtása miatt keményen meglakolt. — A hagyomány nem egyszer döntötte már meg írók, tudósok állításait. Lehet, hogy újabb bizonyítékok, a régiek felfogásával ellentétben, Árokhátit nemzeti hősként fogják még bemutatni. — Az összes feljegyzések összegezéséből arra a következtetésre jutunk, hogy a török ugyan harc nélkül került Szécsény birtokába, de a várost leégve, a várat felrobbantott és hasznavehetetlen állapotban találta. Szécsény sorsa ezzel hosszú időre el lett intézve. A várossal együtt felgyújtott kolostor és templom még füstölgött, mikor a török csapatok bevonultak. A müezzim a leégett toronyba mászott és harsány kürtszóval hirdette az Ipoly völgyében a törökök diadalát. Szécsény elveszett ; a kolostor, a templom, a várba vitt egyházi felszerelés is. A testvérek — mint említettük — még előbb elmenekültek. Vájjon maradt-e vissza egyikük várlelkésznek s mi lett sorsa, nem tudjuk. A török hódoltság alatt azonban ferences a szécsényi kolostorban nem lakhatott. Várban, vagy közvetlenül vár mellett a török lakosságot sem tűrt meg, még kevésbbé maradhatott meg kolostor és szerzetes. Mi történt a kolostorral s templommal ? Feljegyzéseink nincsenek ; de a későbbi, a második megszállás alatt a basa lakott a gótikus teremben, a sekrestyét fürdőhelynek használta, a templom hajóját pedig istállóvá alakították. Az első megszálláskor is hasonló ehetett a kolostor és templom sorsa. Csak ismerni kell a török erkölcsöket és vallási fanatizmust és az ember nyugodtan következtethet a szécsényi kolostor és templom szomorú sorsára. Prohászka naplójegyzeteiben olvassuk a kemény, de való igazságot: „Ránk tört az a buta kelet, nemcsak janicsárjaival s a félhold imperializmusával, hanem vallási fanatizmusával ; mert mint Baumgarten besztercei jegyző írja (1543.), a törökök azt hangoztatták, hogy meghódítják mindazon népeket, melyek képeket imádnak. Nohát éppen ez kellett nekünk! Ez a keleti vallási reform. Bár sajnos e részben a nyugati reformációval kezet foghatott ! Hát a török is érzett magában vallásreformi missiót ; azért aztán disznóólakká, kutyaketre-
