P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 5. Mohács után
gyösi, tatai és jászberényi kolostorok. Utóbbi négyeta testvérek újra felépítették. 50 3) Egyik-másik felgyújtott kolostorból, elmenekült testvérektől értesültek a törökök kegyetlenségéről. És feljegyezték azon testvérek neveit, kiket Budán, Pesten, Esztergomban mészároltak le a törökök. 1526-ban Budán három pátert és öt laikustestvért öltek meg, köztük Pesti Mátyás pátert, ki nemrég jött meg a Szentföldről ; a pesti kolostorban két pátert és két testvért, Esztergomban egy pátert és két testvért. . . Ezen a gyűlésen megválasztották a buzgó, öreg Pécsváradi Gábort, ki nagy áldozatok közt, tért vissza évekkel előbb a szentföldi zarándoklatából. . . A török csapásnál is nagyobbnak látszott, hogy az ország, a magyarság ekkor már teljesen kettéoszlott. A rendi évkönyvek a legvilágosabban szemléltetik a helyzetet. Ezen időben — olvassuk a rendi följegyzések közt — Magyarországon szembekerültek egymással a főurak és nemesek (principes et nobiles). Egyik részük János királyhoz ragaszkodott, akit Székesfehérvárott közös akarattal a királyi koronával megkoronáztak. Viszont sokan foglaltak állást János király ellen és a német Ferdinándhoz csatlakoztak, akit a főurak behoztak az országba és megkoronáztak. Az egymással szembenálló pártok, úgy a németek, mint a magyarok egyként pusztították az országot. 19 4) A ferencesek régtől fogva jó viszonyban éltek a Zápolyay családdal. Kolostoraik legtöbbje Zápolyay birtokon feküdt. A mohácsi összeomlás után közülük is sokan azt vélték, hogy csak Zápolyay személye biztosíthatja az ország egyensúlyát. Meggyőződésüket erősítette a tény, hogy az egri püspök is — kinek egyházmegyéjében több kolostoruk volt — Zápolyay oldalára állott. Közülük választotta Zápolyay gyóntatóját. De éppen ezen pártállásukért sokat kellett szenvedniük. A szécsényi kolostor története is kellemetlen napok emlékét jegyezte föl. 1529-ben Szécsényben jött össze a rendi káptalan. Az újlaki kusztódia zárdáit kivéve, még teljes létszámban jelentek meg az őrök, a látogatók és a házfőnökök. Pontos adataink ugyan a gyűlésen résztvettekről nem maradtak fenn, de a két évvel későbbi váradi gyűlés adatai fennmaradtak. Ezen gyűlésen a tartományfőnökön kívül résztvett 9 kusztos, 9 diszkrétus, 9 vizitátor és 20 páter : házfőnökök vagy egyéb tisztségben levők („coaccessores capituli", miként a kódex megjegyzi). Legalább ugyanennyien vettek részt a szécsényi gyűlésen is. Ha ezekhez hozzávesszük a szécsényi kolostor lakóit a klerikusokká! együtt, körülbelül 80 szerzetest látott falai között a szécsényi kolostor. Hányan voltak köztük, kik a török vagy a császári seregek elől menekültek ; egyik-másik talán elhamvadt kolostora szomorú napjairól emlékezett meg. Együtt zokogtak a szomorú idők felett. A szécsényi gyűlésen Nagoch-ot választották meg tartományfőnökké. Alig üdvözölték az új provinciálist, hirtelen, mint tiszta égből jövő villám, érkezett a hir: az Ipoly völgyében megjelent a kegyetlen, hirhedt Katzianer, Ferdinánd rettegett vezére és hatalmas sereg élén rohamosan közeledik Szécsény felé.
