P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 4. Új emberek, új élet
vérek Vassváry guardiánjukkal lelkesen munkához láttak. Hamarosan megnyerték nagyoknak és kicsinyeknek, szegényeknek és gazdagoknak bizalmát. A nagyok között elsőnek találjuk Széchenyi László özvegyét, Rozgonyi Borbálát. Úgy látszik, az ősz matróna gyengélkedett, templomba nem tudott már elmenni, így megszerezték számára a hordozható oltárkiváltságot 1467-ben. 3 j 3) Nemsokára rá meglátogatta a kolostort Szigeti Bálint vikárius, és hálából a vett jókért a kolostor lelkikincseinek részesévé tette Széchenyi László özvegyét. 15 4) A kolostor tekintélye évről-évre emelkedett. 1475-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a tartomány nagyobbodtával megalakították a X. őrséget, Szécsény központtal. Tudjuk, hogy az őrségek bizonyos fokú önkormányzattal is rendelkeztek, s így természetes, hogy Szécsénynek tisztes szerep jutott osztályrészül. A szécsényi őrséghez négy kolostor tartozott : a szécsényi, galgóci, szakolcai és füleki. 15 5) 1477-ben a szécsényi kolostornak az a kitüntetés jutott osztályrészül, hogy a rendtartomány itt tartotta a tartomány káptalanját. A kolostor lakóinak munkássága gyors iramban a vidékre is kihatott. Olyannyira, hogy a vidék előkelőségei közül többen anyagiakban rótták le hálájukat a kolostor iránt. Értékes feljegyzést találunk 1480-ból az esztergomi prímási levéltárban. A kolostort alighanem megnagyobbították ebben az évben. Ezen oklevél másolat szerint Balassa Zsigmondné, Katalin úrnő, végrendeletében meghagyja, hogy két szőlőt és a vele szomszédos új ültetvényt a Boldogságos Szűz szécsényi zárdájának juttassák, úgy, hogy árának fele a klastrom építésére, másik fele pedig az ott Istennek szolgáló testvérek szükségleteire fordíttassék. li,f i) Említettük, hogy 1477-ben a rendtartomány Szécsényben tartotta káptalanját ; a kolostornak tehát jókarban kellett állania. Ha tehát Balassa Zsigmondné „ugyanazon kolostor alkalmas épületére" hagyja az egyik szőlőt, úgy bizonyára új épületrész emeléséről van szó ; valószínűleg a növendékek számára óhajtottak az új őrség székhelyén szárnyat emelni. A Balassa család többi tagja is a kolostor jótevői közé tartozott, mert 1494-ben Sopronczai István vikárius Balassa Ferencet és nejét Margitot felveszi a rend konfráterei közé. Viszont még 1484-ben vette fel Gyulai Gergely szécsényi őr a konfráterek közé Pásztohy Miklóst és nejét Máriát, Füleken. Később, 1505-ben, határozatot hozott a rend káptalanja, hogy minden őrség állíthat fel kolostort, melyben az őrséghez tartozó növendékeket külön nevelik. A szécsényi őrségnek ezen növendékeket nevelő kolostora, mely már előbb is fönnállott, a szécsényi volt. Említettük, hogy a klerikátot alighanem 1480-ban építették. Nagyfontosságú az 1499-ben tartott atyai gyűlés határozata, mely előírja, hogy Szécsényben a konvent misét és vesperást énekelni tartoznak. Ez az előírás nagy taglétszámot tételez fel a szécsényi kolostorban, melyet csak úgy tudunk elképzelni, ha a szécsényi kolostort klerikát kolostornak fogadjuk el. 15 7) Ezen adatokból következtethetünk a szécsényi kolostor tevé-
