P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 3. Cseh világ Szécsényben
művészi részei ezen korból valók : „az egész a hanyatlási korból való; tán Ulászló v. II. Lajos idejéből." 1 2'') A bajok után a testvérek újra folytatták munkálkodásukat. Azonban nagyobb események nyúltak ekkor az ország életébe, i453-ban elesett Konstantinápoly. Egész Nyugat figyelme a Balkán felé irányult. A török Európa leigázásának gondolatával eltelve indult útjára, s hogy Nándorfehérvár felé, Európa kapujához közeledett, az egész keresztény világ megremegett. A győzelmi kilátások a minimálisra zsugorodtak. A cseh-veszedelem, az országnak királyválasztásból visszamaradt kettéoszlása, a vezetőférfiak féltékenysége és önzése nem kecsegtettek győzelemmel. Mindenki látta, hogy a végveszedelmet csak rendkívüli, természetfeletti segítség háríthatja el. Az ország tekintete Kapisztránói Szent János személye felé irányult. Hunyadi János, a prímás, a nádor, a pécsi püspök és a „többi urak" májusban meghívó levelet küldtek Szent Jánoshoz. Ország-világ ismerte a nagy, a szent férfiú tetteit, csodáit, melyeket számos országban művelt. Hunyadi külön levélben kereste fel a szent embert : „Atyaságodat egész családommal együtt a legbuzgóbban és lángoló sóvárgással várom." 12 7) A lelkekben remény kelt : Kapisztránói János átlépte az országhatárt. A messze Szécsénybe is eljutott a hír, mely felvillanyozta a lelkeket. Széchenyi László annyira fellelkesült, hogy Kapisztránói Szent Jánosnak levelet írt, melyben kérte, hogy vegye fel a „rend testvérületébe." 12 s) A szentnek nagy lehetett az elfoglaltsága, mert kézírásos levél helyett csupán a hivatalos iratot küldötte el, melynek értelmében teljesítette kérő kívánságát. Széchenyi László megköszöni a szentnek jóságát, de arra kéri, hogy sajátkezűleg aláírt levélben adja tudtára a felvételt, miként ezt másokkal tette, hogy ha már személyesen nem tisztelheti, legalább kezeírását láthassa. Kapisztránói Szt. János a közöny és széthúzás ellenére emberfeletti munkával toborozta a kereszteseket. Hunyadival megnyerték a nándorfehérvári csatát, mely győzelemmel félszázadra megbénították a török előtörését is. Az Egyház méltán huzatja mind a mai napig a harangot a nándorfehérvári győzelem emlékére délben . .. Kelet és Nyugatnak összecsapását remegve várta a világ. A keresztesek toborzásának ideje alatt északon csak kisebb jelentőségű események játszódtak le. Széchenyi László felhasználta a szélcsendet, — és végigjárta birtokát. Mindenütt pusztulás, romok tárultak szemei elé. Hogy az adósságokban el ne merüljön, s nagy vagyona el ne ússzon, különös elhatározás fogamzott meg lelkében : vejének, Losonczi Albertnek készült zálogba adni birtokát. 1454-ben Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap megjelent a saági konvent előtt és írta meg a zálogbaadási szerződést. A szerződés első sorai világot vetnek a lefolyt 15 esztendőre : körülbelül 15 év óta szünet nélkül fosztották ki és gyújtották fel értékeit. Leginkább a csehek garázdálkodtak Széchenyi László birtokán, de eleinte a magyar csapatok sem kímélték (úgy látszik Albert, illetve Erzsébet
