P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - Jegyzetek

28

5) Kath. Szemle. 1899. 622. 28

C) Körmöcbányái levéltár. Ernyey kivonata. 28

8) Történelmi tár. 1903. 288) fényév, kivonata a körmöci levéltárból. 2S

9) Matunák Mihály Drégely és Palánk. 21. 2S

0) U. o. 22. m) „ 22. m) „ „ 38. a)

3) Takács—Szekfű Budai basák magyarnyelvű levelezése. 1915. I. 114. *

>

4) Matunák Drégely és Palánka. 41. 29:

>) Kriegsarchiv Wien Stiftgasse 2, Hofkriegsrätliche Acten. 1572. máj. Nr. 77. Julius Turckho császári olasz építész helyszíni hivatalos felvétele. Könyöki-Nagy Géza „A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra" (1905) művében egyedül a nógrádmeg>ei Szécsény várát találjuk az elpusztított várak közt feltüntetve. — Ortelius Redivivus „Ungarische und Siebenbürgische Kriegshandel" 1639—í£65. I. k., 82—83. lapon részleges térképet közöl az akkori idők magyarországi várairól; a nógrádmegyei várak közül négyet találunk, a drégelyit, nógrádit, hollókőit és szécsényit, „Zetschin", feltüntetve; a részleges térkép azonban más Szécsényt nem ismer. Ugyancsak Szekfü és más történetírók műveiben közölt térképeken csak a Nógrádvármegyében fekvő szécsényi várat találjuk. Erről a szécsényi várról olvassuk Venier Mária velencei nővérnek 1594. ápr. 14-éről kelt jelentésében : „igen fontos s egy bégnek volt székhelye". (L. Óvári Lipót „Oklevélmásolatai." 1894. II. 227. I. Ezen sorok tördelése közben a felső, a szentély felőli kert ásása közben széles alapfalra bukkantak. Úgy látszik, hogy a vár-ároktól kíjebb még bástyával is erősítették a várrá alakított kolostort. A jövőben végzendő ásatások talán még értékes leletekkel illusztrálják a szécsényi kolostor dicső múltját. Azt mondottuk, hogy a térkép valószínűleg Turckho műve. Az olasz építész 1569-ben készítette hivatalos rendelésre rajzait a dunántúli várakról. 1570-ben könynyebb beosztásért folyamodott. Kérését — úgy látszik — nem vették figyelembe, mert 1571-ben a haditanács Egerbe küldötte. 1572-ben pedig már a halottak közt találjuk a kiváló férfiút. A szécsényi vár rajza, a rajzot magyarázó írás annyira hasonlít a többi rajzhoz, hogy méltán sorolták a Turckho gyűjteménybe. Turckho a szécsényi vár alaprajzát következéskép csak a dunántúli várak fetvétele után és az egri előtt készíthette el, tehát 1570-ben, Vasvármegye monográfiájában olvassuk a vasmegyei Szécsényre vonatkozólag : „Gyöngyösmenti magyar község, 722 lakossal. Plébániája a XVlI. században már virágzott. A községben Ebergényi Istvánnak két régi, érdekes kastélya van, melyek közül az egyik a XVI. században épült." 99. 1. 2

9°) Bártfai Szabó L.: Széchenyi—Ebergényi levelezése. 1191—1192. 1. 29

T) Takács : Rajzok a tqjök világból III. 385. Orsz. It. Invent. Cast Jászberényiensis. 298) Takács—Szekfü: Budai basák m. levelezései. I. 222—223. 29

y) Vehcs II. XVIII. XIX. 3Ü

0) U. o. XXXI. 30

1) Takács; Rajzok a török világból. III. 169. 30

3) Velics, II. 526. :J0

4) Takács : Régi magyarok. 362—363. •^

0,

5) Jedlicska Antal : Adatok erdődy báró Pálffy Miklós életrajzához és korához. 345. 1. 30(

i) Takács : Rajzok a török világból. IV. 205. 30

7) Bártfai Szabó L. : Forgách család. 272. 3°*) Jedlicska, I. m. 491. 30

9) Történelmi tár. 1900. 559. 31

0) Bártfai Szabó L.: Szécsényi család. I. 93. — Bártfai: Forgách család. 272. Takács: Régi magyar kapitányok. 361, — Jedlicska i, m. 51. 31

1) Telek József : Négy világító úrnapi lámpások. 76—77. 31

2) Telek József: Tizenkétcsillagú korona. II. 383. Pest, 1761. 31

3) Urbárium és Somlyai tabula-feljegyzései, a megfelelő éveknél. L. Karácsonyi II. 202. — Blahó Vince : A kecskeméti plébánia átadása. 8. 1.