P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - Jegyzetek

kegyetlenségéről s ennek terhét Károly király rovására írta, noha ő maga az ítélet hozásában nem is vett részt... Zách Felicián esete igen súlyos következményekkel járt Károly királyra. A merénylet előtt szinte osztatlan népszerűsége nagy csorbát szenvedett s a kegyetlen Ítélet nemcsak kortársainak szemében, hanem az utókor történetírói előtt is elhomályosította az ország helyreállítása körül szerzett érdemeit". Még inkább homályosította el az Ítélet Széchenyi Tamás életét, annál is inkább, mert az Ítélet kimondásán részt vett... 4

0) Nagy Iván, I. m. 51. 1. — Nagy Imre okmánytárában I. 640—641. ezen oklevél magyarázó szövegében olvassuk: „1321. Az esztergomi káptalan előtt Farkas íia Tamás szécsényi birtokának elpusztítását Draai Tamás fiainak megbocsájtja, Kraszna és Belső-Szolnok vármegyében fekvő birtokait visszaadja, a nógrádmegyeiket megtartja." 4

1) Augustinus Theiner Vetera monumenta Historica, Hungáriám illustrantia. 1859. I. 547-548. 4

2) Péterffy S. J. Sacra Concilia Ecclesiae Romanae. 1742. 279, 281. 4

3) Levéltári közlemények 1929. 16—17. 4

4) De rebus Hungaricae Provinciáé 0. P. 1637 531 és 536. 4

5) Karcsö Arzén Szerzetesrendek egyetemes története II. 139. 4

6) Monumenta Ord. Fratrum Praedicatorum. III. 220. „conventus sesecensis-t" említ. Dr. Iványi Béla szíves közlése. 4

7) Dominikánus Központi levéltár Róma IV/9. kötet 160/c 1490. május 20. „Fratres Stephanus de Seccin declaratur non esse prior dicti conventus. . ." U. o. IV/18. kötet 94/a. ; 1521 jun. 14 Nápoly: „Committitur fratri Gallo priori quinqueecclesiis-in conventu Zechensi. . ." 4

8) Fr. Conradus Eubel 0. Min. Conv., apostolicus paenitentiarius „Provinciale Ord. Fr. Minorum Vetustissimum sec. Codicem Vaticanum Nr. 1960 ; 1892. 3. pag. : „Custodia Strigoniensis, conventus Seccze". — Kósa szerint Szécsényt Sesuae, Cecue sőt Stireaenek is olvasták. 4

9) Egy 18. századból származó munkában „Nomina Locorum objectorumque" a követvetkező „Szécsény" neveket találjuk : Szécsán—Secsan Krasso megyében Szecsán—Secsani Temes Szecsan—Szécsén Torontál Szecse—

Bars Szecsel—Szecsal Mármaros „ Szécsén—Szécsény Vas Szécsénke-Hont Alsó-Szécsénke-Nógrád Felső-Szécsénke-Nógrád Szécsény—Secany oppidum in Nógrád, (város Nógrád megyében) Szécsény pagus in Sopron, (község Sopron megyében). De ezek közül egyiknek a története sem vezethető a XIV. századra. L. a 295. jegyzetet. Ezek mellett Szécs-nek, Szecsö, Szekcső, Schemnitz stb.-nek is megvannak a maguk hasonló változatai. w) Nagy I. Anjou okmánytár III. 53. — Karácsonyi János (Magyar Nemzetségek II. k. 268. 1.) is 1332-re teszi e házasságot. Az 1331 okt. 8-i oklevélben (Anjoukori okm. II. 558.) még szó sincs Tamás vajda királyi „rokonságáról". Ugyan az 1333 nov. 8-i oklevél sem tesz említést a „rokonságról", de ezen oklevél nem adománylevél, hanem osztálylevél (Anjouk okmt. III. 44.); ebben a szereplők nem is hivatkozhattak a királyi családdal való viszonyra. Az adománylevelekben azonban 1333 óta újra és újra találkozunk a „proximus noster" kifejezéssel. El kell tehát ejtenünk Nagy Iván megállapítását, mely szerint 1345 táján volt Tamás vajda második házassága (Nagy Iván 1. m. 72. 1.). Itt említjük, hogy Tamás vajda kérvényében talán azért nem szólt a ferencesekről, mert ezen időben a Szentszék és a ferencesek „spirituális" iránya (a szegénység szigora mellett kardoskodók) között kemény vita fejlődött ki (Cesana Mihály generálist kiközösítették, Occan Vilmos filozófus, a rómaellenes Bajor Lajos mellé állt). Csakis olyan nagy esemény, mint a királyi családdal rokoni viszonyt előidéző házassága eszközölte, hogy a ferenceseket hívta Szécsénybe.