P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - 5. Szécsényről s a szécsényi kolostorról szóló irodalom; kútfők

A főúri családok megboldogult családtagjaikért rendesen a kolostorokban tettek alapítványi miséket. A Forgách, Koháry, Ficsor, Miszleniczky és Kovács családokon kívül a következő egyéneknek voltak még alapítványi miséjük a szécsényi kolostorban : Ladári Imre, Majerszky Pál, Majláth Ferenc, Korosy Anna, Balogh János. A házfőnökök és rendi elöljárók az idők viszontagságaira való tekintettel felhívták a hagyományozok figyelmét arra az eshetőségre, hogy az alapítvány elveszhet, miként a kecskeméti házfőnök leveléből láttuk. Sajnos az alapítványokkal sokszor esett baj, amiért a Szentszék vagy összevonta őket, vagy mikor az alapítványi összeg egészen elveszett, felmentette a kolostort az alapítvánnyal járó kötelezettség alól. 1818-ban történt először összevonás, a régi feljegyzés szerint. 5. Szécsényről s a szécsényi kolostorról szóló irodalom; kútfők, Szécsény s a szécsényi kolostor történetére kútforrásul tulajdonképpen csak az oklevéltárak szolgálnak. Mint láttuk, Nógrád vármegye monográfiája is sokszor téved, mert nem mindenkor támaszkodik oklevéltári kutatásokra. Sok értékes adatot gyűjtött össze Szécsényre s a szécsényi kolostorra Mocsáry Antal, a sokszor idézett „Nógrád vármegye esmertetése" c. munkájában. Oklevéltári kutatások után Szécsény múltjára új adatokat hozott felszínre Bártfai Szabó László, a Széchenyi családról írt hatalmas művében. Útmutatásai alapján a kolostor történetére szintén sok új adatot találtunk. Kívülük P. Fridrich Orbán, P. Szabó Pius és Karácsonyi János megjelent munkáiban, valamint P. Blaho Vince, P. Kósa Benedek és P. Kaizer Nándor kéziratos műveiben találunk értékes adatokat a szécsényi kolostor történetére. Rupp : Magyarország helyrajzi történetében III. k, alig néhány sorban emlékezik meg Szécsényről és a kolostorról. Dr. Csánky Dezső : Magyarország történelmi földrajza I. kötet : Hunyadiak kora Magyarországon 88. és 91. lapján a következő utalások találtatnak : „Széchenyi család 45 faluban birtokos. — Oppidum Zechen simul cum castello in eodem habito 1461. Forgách. — Castrum Zechen 1481. — Zechen poss. 1327. Anjouk II. 299. — Oppidum Zechen 1439. Dl. 13405; 1461. Forgách M. — V. ö. 1330.: Fejér VIII. 6., 116; Fejér X. 6, 584, 587. — Néha itt is taftá a megye üléseit. 1453. Dl. 14664. — Száraz vámja is volt." — Ugyancsak az I. k. 118. lapján közöl adatokat a szécsényi családról. B. Forster Aurél : „Magyarország műemlékei" II. 544. lapján a következő adatokat és forrásokat közli; „Komjáthy Lajos: Széchény története. Magyar Néplap, 1857; a várkastély képével. Képes Újság 1860. 12 képpel.