P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - 2. A plébánia története
kápolna vizenyős helyen van, a patak többször elönti és siralmasan szegény. — A plébánosnak a várostól járó fix fizetése 50 helyett 60 forint. A hívek száma már 1387. Lutheránus és kálvinista együtt 18, görögkeleti 5. A népről azt jelenti, hogy ájtatos, papot tisztelő, a hit ismereteiben jártas, és a lehetőség szerint tartozásait megfizeti a plébánosnak. A kolostor lakói az anyakönyvek szerint tovább szolgáltatták ki a szentségeket. Csak egy évtizeden keresztül követelte a plébános, hogy Ludányba vigyék az újszülötteket és avatásra is átmenjenek az édesanyák. A temetések körül is keletkezett ellentét, miként a kriptákról szólva, erről megemlékeztünk. Nagyobb baj fenyegette a kolostort II. Józsefnek szerzeteseket rostáló rendeleteiből kifolyólag. Nemcsak a kolostor lakói voltak bizonytalanságban és rettegtek a jövőtől, de maga a Forgách család és a plébánosok is féltek, hogy a kolostort feloszlatják és ők akkor a szécsényi kolostor segísége nélkül maradnak. Forgách gróf maga szólította fel a környékbeli plébánosokat, hogy közös előterjesztést nyújtsanak a kolostor érdekében. 1785-ben jött össze a kerületi papság Ludányban és hosszú levélben fordult Battyány József prímáshoz, hogy a szécsényi kolostort mentse meg a feloszlatástól. Szép szavakban emlékeznek meg a kolostor érdemeiről. 1^) Ekkor csatolták vissza a szécsényi kolostorhoz a plébánia adminisztrálását. Mint láttuk, a szécsényi kolostor elkerülte a feloszlatást, valamint, azt is hogy ide lettek osztva a lévai kolostor árvaságra jutott tagjai. Az 1789-ben Battyány prímás által tartott ludányi canonica vizitatio feljegyzései között olvassuk : a ludányi plébániához tartozott Szécsény városa is, ,ahol új plébániát állítottak fel, melyet a ferences atyák vezetnek. Mindazonáltal a ludányi plébános jövedelme a következőkép állapíttatik meg : fix fizetéskép kap plébános a várostól évi 60 forintot, a stóladíjból pedig minden keresztelés, avatás után 12 krajcárt, temetések után 24 krajcárt, esketés után 1 forint 20 krajcárt és a menyasszonyi áldás után 24 krajcárt. Az 1818-ban, Ürmény Péter kanonok, nógrádi főespere^ által tartott ludányi canonica vizitatio fenntartja az előbbi vizitatio rendelkezéseit, ugyancsak felemlíti, hogy noha a plébános nem vezeti a szécsényi ügyeket, jövedelme mégis megmaradt. „Parochus ludanyiensi jurisdictionem spirituálém (in Szécsény) nullám habet, proventus tarnen habet sequentes : a városi hatóságtól évenként 60 forint stb. mint fent. Azt olvassuk még a jegyzőkönyvben, hogy a ludányi plébániának van a szécsényi határon szőlője, de ezt a ludányi plébános nem a várostól nyerte hanem, Horty Ignác volt ludányi plébános hagyta a mindenkori ludányi plébánosra. 1842-ben történt intézkedés a plébánia jövedelemre vonatkozólag, legalább is papíron. 1842. március 31-én a rimóci esperes a követ levelet intézte a szécsényi házfőnökhöz :
