P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - f) A kolostor
lottak a szécsényiek, 1734-ben.) Ábrázolja Krisztust a keresztfán, Máriával és Szent Jánossal. — Egy csengőt említ még fel Römer, mely a kolostor portájánál, volt elhelyezve. Felirata : Glória in excelsis Deo, 1697. 3 0) Ezt a csengőt tehát a kolostor újraépítésekor szerelték fel. A világháború az összes harangokat magával sodorta ; a toronyból minden harang a háborúba vonult. A kiküldöttek egyetlen harangot sem hagytak meg, hanem a tűzoltótoronyból elhozták a kis harangot (mely alkalmasint a Szentlélek templomban lehetett II. József előtt) és helyezték el a toronyban. Ez egyetlen kis csengő árváskodott a toronyban mindaddig, míg P. Medárd házfőnök a kiváló Szlezák mester öntődéjében három új harangot öntetett. 1734-ben a torony szép órát is kapott. ,Az órának a jótevője a szécsényi kolostor klerikus testvére, Koller Ádám. Mikép jutott Szécsénybe ez a bécsi születésű ifjú, és ki adta neki a toronyóra szerzésének gondolatát, nincs feljegyezve. De fogadalma előtt javairól maga olyképen végrendelkezett, hogy 300 rénes forintot juttatott a szécsényi kolostornak, a toronyba szerzendő órára. . . Vájjon rokonságban volt ez ifjú Király Ádám császári kamarással, ki a szécsényi templomnak a stáció képeket és a celli Mária-képet hagyományozta, nem tudjuk. De az ifjú akaratát ő segített megvalósítani, amennyiben bécsi mesterrel érintkezésbe lépett és elkészíttette a toronyórát. — Először csak az órákat ütötte ki a toronyóra, de 1737-ben még egy harangot önttettek Nováry István által. Azóta a negyedeket is jelzi. Az órát a város 1794-ben 13 forintért megjavíttatta. — Újabban P. Medárd hozatta rendbe és azóta Fr. Koller Adám ajándéka a mai napig jelzi a szécsényieknek a pontos időt. f) A kolostor. A kolostor régi épületéből a sekrestyén kívül néhány fal maradhatott csak meg. A padláson ugyanis, a bolthajtások felett, több régi, forraszíásszerűen emelt falnak a folytatása látszik. Bárkányi János és utódai meghagyták ezen falakat. A falak magassága mutatja, hogy a régi kolostor (a gótikus építkezésnek megfelelően) magasabb lehetett. Talán az oratórium magasságában húzódott az egész épület. — A sekrestyei traktust építették fel először 1694-ben, aztán következett 1696-ban az északi szárny a régi ebédlővel, melyre 1703-ban emeletet húztak. A régi épületből kőből faragott ajtótokot találtak a déli fronton „1652" beírással; az ajtótok azonban 1760-ban szétrepedt és elpusztult. Az északi oldalon, a régi ebédlőajtó keményfabetétjének faragványa cirádák közt az 1688-as évszámot mutatja. Miután a testvérek csak 1693-ban jöttek a törökvilág után Szécsénybe, alkalmasint más kolostorból kérték és kapták ezt az ajtót. 1730-ban emelték a torony melletti folyosót és a kórusra vezető lépcsőt anoviciátus mellett. A nyugati szárny készült el legkésőbb, 1734-ben. Építtette Misz leniszky György, Bauer Kristóf váci építésszel és Sztreviczer György
