P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - e) A torony

plébános és Fridvalszky János drégelypalánki plébános urak elnöklésével ünnepélyesen hallgattak ki lb szécsényi férfit és nőt és 15 kérdésre kellett mindannyiuknak eskü alatt válaszolniok, melyekben részletesen volt a cinterem jogi ügye íoglalva. — Hogy a cin terem helye mikor lett köztér (a jelenlegi Erzsébet park, a templom szentélyével ellentétben álló házakkal együtt), nem találtuk feljegyezve. A fentiek után mégis bizonyos, hogy a kolostor saját tulajdonát képező területét áldozta fel a városnak. e) A torony. Az arányosan épült, kimagasló torony négyszögű köveivel s szépen formált rézsisakjával a templom és kolostor négyszögudvarában, igen emeli az egész épülettömböt. Ez a torony az ősi torony helyén épült. Alján a templom felé nyíló ajtó volt alkalmazva (a legközelebbi tatarozás alkalmával kerül kibontásra). A legnagyobb valószínűség szerint ezen fennmaradt emlékből a legbiztosabb következtetést tudják majd vonni az épület idejét illetőleg. A kőből faragott ajtótok befalazott profiljaiban a XÍV. század alkotása kerülhet napfényre. Rómer Flóris a toronyról a következőket jegyezte fel : „A torony négyszögű kövekből épült; négy emeletből áll, minden aloszlop v. más faragvány nélkül, régi gót ablakokkal. A torony alatt erős gót boltozat van alkalmazva, a templomba vezető befalazott ajtóval, melynek csúcsíve vagyon. Mondják, hogy a tornyot Ferenczy építette volna. Az ablakoknál a kövek kívül lyukasak, talán vaspántokkal voltak összekapcsolva. Az újabb rész 1750-ben készült." — l

ö) A régi torony a templommal együtt áldozatul esett 1715-ben a tűznek. Koháry építtette fel újra. A torony akkor még alacsony volt, és a harmadik emelet felett lapos fedő-kúpot kapott. A jelenlegi magas torony építésének gondolatát P. Ladislaidesz Pál vetette fel. P. Pál három ízben volt Szécsényben újoncmester, azonkívül házfőnök. Lelkében látta, hogy magasabb torony mennyire emelné a templom és kolostor szépségét. Tervének megvalósításában minden követ megmozgatott. Először 1744-ben Strevitzer kőfaragó mesterrel kötött szerződést. A mester 120 rajnai forintért és 5 kiia búzáért dolgozott éveken keresztül, míg elkészült a faragott kövekkel. Közben Weingartner Lipót elkészítette a házfőnök elgondolása szerint a tervet és egyben a faalkotmányt, vázat, 500 forintért. Nógrád vármegye a szécsényi kolostor érdemeire való tekintettel, a szállítás lebonyolítására, 60 kocsit bocsátott a házfőnök atya rendelkezésére. A negyedik emelet 1750-ben el is készült. A négyszög udvar felőli oldalon, a kis gótikus ablak fölé, e szavakat vésték: „ab hinc aucta", innentől kezdve emelték. Nagy számokban ki is képezték az 1750. évet. A magasabb toronyra került az ügyesen szerkesztett faváza, amelyet rézzel vontak be. A réz-sisakhoz 26 mázsa vörösrezet hozatott a házfőnök Besztercebányáról, mázsáját