P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
II. RÉSZ. - c) A sekrestye fölszerelése miseruhák, egyházi edények
díszletek mintája szerint. Ezen feljegyzés leszögezése után azt írja a krónikás 1770-ben, hogy „kivéve a két régi szobrot". A két szobor redőzetének stilizálású, merev formája, gótikus hagyományokra vall. Különösen az egyiknél, melyben a faragó talán valamelyik apostolt (Szent Jakab ?) vagy magát az Úr Jézust akarta ábrázolni. Ez a szobor a XVI. századból való, vagy legalább is a reneszánsz haladását nem ismerő szobrásztól ered. A másik szoborban Nepomuki Szent Jánost véljük felismerni. Miután őt 1727-ben avatták szentté, a szobrász ezen szobrot az előbbire mintázta. E két szoborral rokon a Fájdalmas Szűz és Szent János oltárok szobrai. A losonci szobrász is alkalmasint a meglevő minták után indult. A kis oltár eredetileg a noviciát jelenlegi iskolájának előcsarnokában állott. Oda tervezte és állította be Spiegel Márton testvér. A terem a XVIII. században betegszoba volt. Később az oltárt a kórusra helyezték. Miután azonban nem fért el pontosan az ajtó és oszlop közé, a jobboldali faragványt kegyetlenül megcsonkították. Az •oratórium átalakításakor került mostani helyére. c) A sekrestye fölszerelése, mise-ruhák, egyházi edények. A sekrestyének építészeti értékein kívül értékei azok a szekrények » melyeket Spiegel Márton és Oszler Liborius asztalos-testvérek készítettek a XVIII. század közepén. Évszázadokra dolgoztak. Munkájukat a kézügyesség mellett egyformán jellemzik a szent áhítat, az imádság szelleme. Azért szépen stilizálták a monstranciát a szekrényekre. — A szekrényeket keményfából készítették. Az arányosan elosztott alsó részeken fekvő fiókokat, a felső részen kehelyfülkéket és kis fekvő fiókokat alkalmaztak. A párkányzat lapos faragványai igen arányosak és szépek. Két-oldalt ugyancsak két oromzatos keményfaszekrény áll, lapos, rokokó motívumokkal díszítve. A sekrestye a legújabb időben, közvetlen a nagy jubileum előtt, értékes alkotásokban gazdagodott. Ide kerültek Unghváry Sándor festőművész igen sikerült alkotásai, melyeknek másolatát könyvünkben hozzuk. A szekrények valamikor értékes kincseket rejtettek magukban. A történelem folyamán említettük, hogy Forgách Zsigmond értékes, egyházi felszereléssel ajándékozta meg a kolostort. A második török megszállás után, úgy látszik, javarészét P. Bárkányi János visszaszerezte. Sajnos ezek az értékek lassanként vagy tönkrementek, vagy pedig (értéküket nem ismerve) régészeknek adták el. Az oklevéltárban soroljuk el ezeket a volt értékeket. P. Nagy András feljegyzi, hogy az ő idejében még használtak három kazulát, melyeken az 1663. évszám volt feltüntetve. II. József előtt értékesebbnél értékesebb szerzeményekkel gazdagították az egyházi felszerelést. 1740-ben 21 kazulát és 2 dalmatikát kaptak Bécsből. Használt egyházi ruhák voltak ugyan, de köztük értékesebb kézimunkák is szerepeltek. A História Domus kis kötetének írója megjegyzi, hogy a szép ajándék fejében 220 szentmisét végeztek a szécsényi páterek. Kitől kapták,