P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

II. RÉSZ. - Kiegészítő fejezetek - 1. A templom és a kolostor - a) A szécsényi kolostor középkori művészete

és művészibb. Titokzatos a 7-el jelzett zárókő értelme is : térdelő ifjú: jobb kezében szekercét, bal tenyerén pénzeszsacskó-félét tart. Az építőmester önarcképét sejteti velünk a szekerce, mely a faragó­mesterségek jelvénye. 8) A 8-ik és 9. zárókő stilizált ötszirmú rózsa­ábrázolások s a sekrestye feletti oratórium záróköveinek ikertest­vérei ; leegyszerűsített formák, sehogysem illenek a földszinti filigrán­munkájú zárókövek közé, de bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy az emeleti helyiség a földszintivel egyidejű alkotás. Amiként a földszinti terem pazar pompája első pillantásra szem­betűnő, ép igy az emeleti helyiség összhatása : tudatos egyszerű­ségre törekvés. A központi oszlopnak sem lábazata, sem oszlopfeje, a bordák egyszerűen kinőnek belőle. Maguk a bordák egyszerű, de nem primitív alkotások, homorú tagjuk meg van toldva egy egyenes és lapos záródással s ezzel elárulták, hogy születési idejük közel van a XV. század közepéhez. A boltozat is a lehető legegyszerűbb : a bordák az alapidom négy négyzetének középpontja fölött futnak össze süvegboltban. A földszint 12 gyámja és 12 záróköve helyett tehát csak 8 gyámot és 4 zárókövet kellett hozzá faragni. A gyá­mok is egyszerűek, A sarokgyámok tarajosan ki vannak növesztve a falból, a negyedik azonban egyszerű díszítetlen negyedkúp. A négy oldalgyám közül is kettő egyforma, alig díszített félkúp s csak a másik kettőn fut körül háromlevelű gótikus bemélyített szalagdísz. Az emelet nemes egyszerűségét látva, arra gondolunk, hogy az építészeket nemcsak a legnagyobb egyszerűségre intették, de — valami különös ok miatt — siettették is. 9) Összefoglalásképen annyit mond­hatunk, hogy az a két terem, amely ma sekrestyéül és oratoriumul szolgál, egyidőben, ugyanazon kezek által épült 1400—1440 között. Bajor-gót,- reneissance és Tudor-korbeli angol elemek mellett olya­nokat is tartalmaz, amelyek ebben az időben már nem szokásosak, s lehet, hogy talán egy elpusztult korábbi alkotás részleteinek hatása alatt készültek. Sokat utazott, gyakorlott "kezű világi mesterek, nem szerzetes mesterek voltak az alkotók, elsőrendű művészek a maguk szakmájában, olyan tervek megvalósításába is be mertek fogni, amelyek abban az időben az újítás merészségével hatottak. Ennek folytán a szécsényi két terem ma versenytárs nélkül álló páratlanul gyönyörű emléke a hazai gótikának, méltó kincse, megszentelt családi emléke a Szt. Feren-rendi Kapisztránus provinciának. Pataki Vidor cisztercita giinn. tanára. Dr. Pataki Vidor tanár úr értékes tanulmánya a szécsényi oszlop­főre hívja fel az egyházművészek figyelmét. Az oszlopfő és az ösz­szekötő rózsák ügyes és áhítatos novicius-kezek által lassankint

Next

/
Thumbnails
Contents