P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 15. Lassú sorvadás

A kiválóbbakról külön emlékezünk meg. Kugyelka Gellért korának nagyképzettségű tagja. Még a régi obszerváns világ neveltje, ki tudománya mellett az áhiíat és fegyelem szellemét képviselte. Már P. Nagy András említi róla, hogy mint fiatal páter a Mária Terézia által elrendelt vizsgán ragyogtatta fényes tehetségét. Sokat fáradt, hogy rendjét az áramlattól megóvja, úgy is mint szécsényi házfőnök, újoncmester s még inkább, kétízben, mint tartományfőnök. Az egykori szécsényi noviciussal, P. Primus Papp provinciálissal, mindent megtettek, hogy a tartomány szellemét megmentsék. Sajnos, fáradozásuk nem sikerült. Kiváló egyházszónok és egyben lelki ember volt Farkas Bernardin. 1818—1820-ig állott a szécsényi noviciát élén. Ekkor közel állott már a 70. évéhez. Szinyey

63

7) és Petrik megemlékeznek róla. Kudelka Gellért feljegyzéseiben azt olvassuk, hogy korának legkiválóbb szónoka. Beszédei, melyeknek egy része „Vasárnapi és ünnepi evangeliumi magyar homiliák" címen jelentek meg, a papság körében rendkívül elterjedtek. Sok beszéde maradt fönn kéziratban. Főleg nevesek katekétikai beszédei, melyek nagy feltűnést keltenének, ha akadna kiadó, aki megjelentetné. Szécsényből Kecskemétre került, ahol 1822-ben halt meg.

03

8) 1820-ban halt meg Szécsényben P. Takács Rafael ; nyelvészeti iratai után az Akadémia kutat. Ki tudja, kinek kezébe kerültek értékes dolgai? P. Hortulányi Sámuel 1824-ben volt Szécsényben újonc, majd később idekerült egyházi szónoknak. Az ötvenes években az Idők tanuja, később a Magyar Állam c. lapokban több történelmi cikket írt. P. Fazekas Raymund, meghalt Szécsényben 1852 január 31-én. Neves szónok. „Öröm lantok" című költeménye a Szolnok városi gimnázium kiadványában jelent meg; számos kézirat maradt utána.

6"

9) Ismertebb egyén Szegedi Kilit. Szécsényben házfőnök és újoncmester volt 1854-ben, majd 1855—1857. Irodalmi tevékenységét Szécsényben kezdette. Itteni tartózkodása alatt rendezte sajtó alá első nagyobb munkáját 1855-ben: „Az Anyaszentegyház szervezete". Irta Szegedi Klétus. Üdvözítőről nevezetű sz. ferencrendi áldozár, szabadalmazott hittanár. Jelenben Szécsényben zárdafőnök. Nyomatott Meimel J. és Kozma Vazulnál 1855. 547 lap. — A különböző lapokban megjelent cikkein (Religio, Társalkodó, Szegedi Hiradó. Kecskeméti Lapok) kívül érdemlegesebb müvei : „A Messiás", felelet Rénánnak Jézus élete c. művére. Nyomatott Kecskemét, Tóth Lászlónál 1884. 4691. — „A japán szent vértanuk emlékünnepe Szeged Alsóvárosában". 14 lap. Szeged 1863. — „Mult és jelen." Eger, 1870. 48 lap. — „Havi Boldogasszony imakönyv" (öt acélmetszettel), Szeged 1863 282 lap. — „Szeged-alsóvárosi fejedelmi templom és kolostor történelmi vázlata", Szeged 1862. 72 lap, — „Az egri ferencrendi kolostor történelmi vázlata", 1873. (Egri Katholikus Közlönyben.) Cikkei többnyire történelem és bölcselet tárgykörébe vágók, valamint a családi élet szentségét célzók. így pl. ír a vegyes házasságok áldatlan voltáról/'

4

0)