P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 13. Széltében a lelkek birodalmában. Nagy egyének csarnoka
két: 1/03—1784. Felsorolja 587 férfi és 739 asszonynak nevét, akik felvették a kordát. (Összesen 1326.) Legtöbben közülük magából Szécsényből kerültek ki, a többiek 85 helységből valók. Ezen helységek nevei mutatják, hogy mily községekkel tartott a kolostor lelki kapcsolatot. A helységek nevei: Bátorfalu, Balog, Bárkány, Berinke, Buják, Bussa, Csábrágh, Csilár, Csalár, Dejtár, Debrecsény, Etes, Endrefalva, Ecséd, Eszlergály, Eger, Ebeck, Fedémes, Felfalu, Galábocs, Gécz, Gerge, Gyarmat, Gyürk, Halász. Hollókő, Hugyag, Inám, Jánoshida, Karancsság, Kékkő, Kér, Kiskeszi, Korpona, Krumpulc, Kovácsi, Kővár, Litke, Lócz, Lubova, Ludány, Marcal, Megver, Mohora, Morva, Mulyad, Magycsalomia, Negyfalu, Nagyzellő, Nándor, Nyék, Nyénye, Nyitra, Olasz, Ovár, Palást, Palánk, Patak, Pető, Piliny, Pőstén, Rimócz, Sóshartyán, Ságujfalu, Sigmondház, Sipek, Surány, Szakai, Szekolcza, Szalmatercs, Szécsény, Szécsénke, Szeged (?), Szentivány, Szklagonya. Tarnócz, Terbegecz, Terény, Trás (Orhalom), Tőrincs, Vadkert, Varbó, Varsány, Vecse, Zsély. A sok község a legfényesebb bizonyíték a szécsényi páterek munkássága mellett. Ezek a nevek többnyire nógrádmegyei helységnevek, melyekben a testvérek tevékenykedtek. A kordás testvérület tagjai révén tartottak összeköttetést a községekkel és egyben, mint világi apostolokkal igyekeztek a nép lelki előmenetelén munkálkodni. Mert a kordás testvérület szervezettségénél fogva hatalmas erőt képviselt azon korban. A testvérület Szent Ferenc szellemét volt hivatva a világban terjeszteni. A kordás testvérület és Szent Ferenc világi, ú. n. 111-ik rendje nem egy és ugyanaz. A 111-ik rend is el volt terjedve az országban. A III-ik rendről ezen korban a mariánus P. Csáki Gerváz adott ki munkát, Kilián Kazenberger szabálykönyvének fordítását. Az előszóban említi Csáki, hogv a^ lll-ik rend előkelő egyházi és világi urak között is szépen elterjedt. 0'") De a III. rend szabályai akkor még szigorúak voltak. Hogy Szent Ferenc szelleme a világban jobban elterjedjen, a minoriták Assisi Szent Ferenc bazilikájában a kordás egyesületet alapították, melynek enyhébb szabályait 1585-ben hagyta jóvá V. Szixtus pápa. A Szent Ferenc szellemét terjeszteni hivatott kordás egyesület Galbiato Antal, a Minister Generális magyarországi megbízottjának ajánlása óta úgy a mariánusoknál, mint a szalvatóriánusoknál gyorsan terjedt el. 56 8) A mariánus tartomány két tagja írt a kordás testvérületről szabálykönyvecskét: P. Németh Péter, „Lenkötelecske", Pozsony, 1720 és P. Pordányi András, „Lenkötelecske, azaz a Seraphikus szent Ferencz Atyánk Magyarországi B. Asszony Provinciájában elterjedt kordaviselő Atyafiak kongregációjának regulái." 56 9) A szécsényi példa is mutatja, hogy az elterjedés számottevő. A társulat szabályaiból aztán következtethetünk annak élethivatására. Felvettek ugyan fiatalokat, de általában mégis csak felnőttek alkották a tagok legnagyobb számát. P. Nagy András a gyöngyösi História Domus-ban részletesen írja le a társulat szabályait. Bennük megkapjuk a szécsényi kordás testvérek hivatását és a szabályokból megértjük a társulat beléletét és külső hatását is.
