P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 13. Széltében a lelkek birodalmában. Nagy egyének csarnoka
gomi Vikárius-Generális 1742-ben kelt meghagyásában a pátert felruházza az összes plébánosi jogokkal. 00 9) Az esztergályi páter is ellátta a környék híveit, minden vasár- és ünnepnap prédikált és gyóntatott. A harmadik ilyen állandó kápláni állás volt a nyényei plébániához tartozó Bátoríalu nevű községben, melyben Blaskovics földesúr építtetett kápolnát és kért a szécsényi kolostorból lelkészt. „1749-től a mai napig mindig kapott a kolostorból lelkészt — írta P. Nagy András 1776-ban. — A páter a földesúrnál lakott, aki a kolostornak a káplánkodásért évente 50 forintot és nagyobb mennyiségű búzát szokott adni." 1771-től a szécsényi kolostor látta el a nógrádmegyei Szentkút búcsújáró helyet. Búcsúk alkalmával azelőtt is jártak Szentkútra segíteni a gyóntatásban. P. Nagy András szerint messze északról és délről, még Szegedről is felkeresték a hívek az ősi kegyhelyet, melyet egy ideig remete-papok láttak el. 1771-ben vállalta a szécsényi kolostor Almássy birtokos könyörgésére ezt az újabb terhet. 1776-ban a sorok írásakor — jegyzi meg P. András — az odaküldött Molnár Ádám páter a húsvéti időszakban (mikor még nem is kezdődtek a rendes búcsúk) egymaga 1343 hívőt gyóntatott meg. 1775-től kezdődőleg s szintén hosszabb időn keresztül, a szécsényi rendház adminisztrálta Nógrádmegyer községet, melynek temploma tűzvésznek esett martalékul. Miután a plébánia is elhamvadt, a kisegítő-páterek Gécben laktak. Állandó házi lelkészeket kapott a kolostortól a Koháry család, a kolostor nagy jétevője, már 1690-től kezdődőleg (kivéve a kuruclabanc világot). Közben csábrághi tartózkodásuk alatt a füleki kolostor küldött pátert, szécsényi tartózkodásuk alatt pedig a szécsényi kolostor. A Koháry családon kívül a szécsényi kolostor adott még a következő családoknak házi lelkészt : Majthényi Márton Leszenyén 1745., Boros József Tótkerecsényen 1764., Majthényi Imre Mohorán (hat évre) és Károsy Anna (Liptay Gáspár özvegye) Varsányban 1667-ben. Hosszabb ideig és szintén állandóan káplánkodtak még szécsényi páterek Vadkerten 1742—1744; 1764—1765; Zellőn 1743; Orosziban 1744; Romhányon 1753, 1755; Balassagyarmaton 1764-1766; Rimóczon 1775 és számos más helyen. Tulajdonképpen a História Domus-nak ezen adatai nem teljesek. Ha az ember nógrádmegyei plébániák régi anyakönyveit forgatja, minduntalan a szécsényi kolostor páterei nevére bukkan. így találkozunk a P. Tilinczky János által írt s 1697-ben kezdődő sóshartyáni kereszteltek anyakönyvében szécsényi páterek nevével. A karancssági plébánia történetében s anyakönyveiben a következő adatokat találjuk: plébánosok 1719. P. Csetneky Zsigmond; 1719—1728 P. Simon Tamás; 1765-ben P. Fortunát Szécsényből; s később 1789-től kezdődőleg 11 évig P. Király Ferenc látja el a plébániát. Kívülük a plébániatörténet feljegyzése szerint a szécsényi páterek sokszor segítették ki a plébánosokat heteken keresztül. üC 0) A bussai plébánia történetében olvassuk, hogy szécsényi ferences vezette egy időben a kékkői plébániát ; másik páter pedig Varbón káplánoskodott ; Bussán pedig az anyakönyvek-