P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 12. Kuruc világ alatt és után
az úgynevezett Helynek lakósit személyekben, vagy jószágokban megháborittyák s károsittyák, continentiája hozand magával a szerint való kemény sententiét s büntetést és halált érdemek szerént el nem kerülik. Költ Szatmámál levő Tábor helyünkön. Die mcnsis septembris 1703. Rákóczi." 53 7) A kecskeméti és más kolostorok szintén hasonló menedéklevelet kaptak. De ez á menedéklevél nem jelent annyit, hogy minden alkalommal mentve volt a kolostor áldozatok hozatalától. Mikor nagyobb hadsereg ment át Szécsényen, vagy pedig hosszabb ideig itt tartózkodott, igénybe vették a vezérek a kolostor vendégszeretetét. Csak így tudjuk megérteni P. Nagy András feljegyzését, mely szerint „megadták a kolostornak a széna árát és alamizsna gyanánt 14 forintot." Eltekintve a kuruc hadak emberséges bánásmódjától, vájjon minő sorsa volt a kolostornak Heister labancai alatt? Nem tudjuk. Márky és Thaly említik, hogy Heister több ferences kolostort vert fel és fosztott ki kuruc érzelmei miatt. 03 8) A ferencesek általában a Vezérlő Fejedelem oldalán kardoskodtak. Voltak olyanok, akik mint tábori lelkészek kiváltképpen kitűntek, sőt éppen a rendből csapott fel katonának P. Andrássy Miklós, a kuruc kapitány, kit közönségesen Andrássy basának, vagy dervis kapitánynak neveztek, mert ő vezette a török-tatár légiót, lovascsapatot a labancok ellen. Andrássy a kuruc világ előtt a szécsényi kolostornak volt a lakója ... Bottyánnak sok szolgálatot tettek. Hogy Heister szécsényi tartózkodása alatt kiűzték a kolostor lakóit, adataink nincsenek. Valószínűnek tartjuk, hogy éppen Rákóczival való összeforrásuk miatt előre elmenekültek az elöljárók. Annak a feltevésnek is helyet adunk, hogy a szécsényi születésű P. Nagy János miatt — hozzá fr. Lázár, ki vele együtt szenvedett Szegeden, Szécsényben tartózkodott — megkegyelmeztek a kolostor lakóinak. A kolostor ezen időszakban nagyarányú munkát fejtett ki a vidéken is. A legtöbb községnek még nem volt papja. Ezek közül számos községben végeztek hol rövidebb, hol hosszabb ideig tartó munkát. Az egyes plébániákhoz több és messzebb fekvő községet csatoltak és ilyen helyeken a szécsényi kolostorból alkalmaztak segédlelkészi kisegítésre. Bussa 1700-ban lett Zellőhöz csatolva s mindkét helyen találkozunk ferences páterrel. A bussai plébánia históriájában olvassuk: „1788-ig állott a templomban oltár Szent Dömötör tiszteletére ezen felírással : a templom javaiból állította fel P. Mogyorósi Bálint 1697-ben." °' ! 9) A háborús viszontagságok és nélkülözések között ezen kisegítések képezték a kotostor fenntartásának, a megélhetésnek egyik forrását. Később is, 1794-ben terjesztették a kolostor lakói a rendi káptalan elé kolostoruk szegényes anyagi helyzetét, mely szerint biztos jövedelmük egyáltalán nincsen és többnyire városban és vidéken lakó jótevők alamizsnájából tartják fenn magukat. Ilyen jótevőjük Ficsor György, szindikus, többször segítette ki őket, többek közt 100 forintot tett le az örökmécses olajára. Miséjük sem igen van, hanem mindennap a jótevőkért miséznek. 54 0) Ez a Ficsor ugyanaz lehetett, akit Bercsényi fenti levelében szécsényi hadnagynak nevez. Mint
