P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója
A történlemből ismerős a szécsényi országgyűlés, s a Vezérlő Fejedelem szereplésének előzménye. A törököt a szövetséges hadak kiűzték az országból. Igaz, hogy Thököly kurucaival még egyideig a török mellett harcolt a felszabadító seregek ellen. De ez a kis csapat is hamar átlátta, hogy itt a kereszténységnek nagy, döntő összemérkőzéséről van szó és szintén a keresztény csapatok mellé állott. A török kitakarodott. Az ország mégsem szabadult fel teljesen. Ertjük ez alatt nem csupán azt, hogy az országon keresztül-kasul járó sok katonaságtól egyes vidékeknek mindig volt miért rettegni, hanem sokkal inkább azt, hogy a bécsi kormány (sajnos sokszor éppen Magyarországból érkező információk alapján) Magyarországot sokban mint meghódított országrészt kezelte. Érthető, hogy az amúgy is veszedelmes hangulatban — a régi kuruc világ nyomán — az elégületlenség nőttön-nőtt. „Az izgatottságot ezúttal nem a protestánsok felekezeti motívumai szították, hanem a veszélyeztetett magyar szabadság és nemzeti függetlenség szent ügye, mely felekezti különbség nélkül egyformán állott minden igaz magyar hazafi szivéhez." 51 0) Rákóczi Ferencet tehetsége, nemes jelleme, vagyona, áldozatkészsége és önzetlensége állították a haza szabadságáért harcolók élére. Lelkében küzdött a felkelés gondolata ellen, de az események maguk kényszerítették áldozatos, sok szenvedéssel teli szerepére. Grosbois magányában írta meg később vallomásait s ezen remek munkájában visszamenőleg megírta egész élettörténetét, hivatását. „Az isteni gondviselés arra szemelt ki, — írja — hogy mint fejedelem nemzetem élére álljak. A szegény nép és magam nyomorusága rákényszeritettek, hogy a haza felszabadulásának nagy munkájához fogjak. Ugy véltem, esküm kötelez arra, hogy hazám törvényeit megtartsam, az elnyomottakat fölemeljem, a gyengéket és elhagyatottakat az elviselhetetlen igától felszabadítsam. Távol volt tőlem a nagyravágyás, a magasabb méltóság, vagy korona után való törekvés, hiszen csak jót tettem a szegényekkel, nyilvános ájtatosságot végeztem, őrizkedtem a fényűzéstől, szerény voltam az étkezésben, tiszta erkölcseimben, a közjót magam elé helyeztem, éjjeleket és nappalokat munkában és nyugtalanságban töltöttem . . ." o1 1) Pro Patria et Libertate szavakat és a Boldogságos Szűz Mária képét hímezték lobogóikra és indultak a harcba . . . Szécsénynél tartunk. 1705 augusztus 17-én Rákóczi a Vág mellől kereste fel soraival Széchenyi Pál kalocsai érseket. Széchenyi a császár megbízottja volt a béke kieszközlésre. Rákóczi leveléből kiolvassuk, mennyire mélységesen érezte át a felkelés, a háború borzalmait s egyben mennyire szomjúhozta a békét. 01 2) Részben ezért is vetette fel az országos összejövetel gondolatát. Széchenyi Pál érsek személyesen sietett Rákóczihoz. Nyitrán találkoztak s innen együtt siettek Szécsény felé. Nem sokkal előbb Pumericznél adott Rákóczi tanúságot hadvezéri talentumáról. A győzelmet ugyan Bercsényi és Eszterházy kapkodása kétessé tették ; annál inkább tűnt ki Rákóczi hadvezéri rátermettsége. Rákóczi eredetileg Rákosra hívta össze az országgyűlést. Szé-
