P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 10. P. Bárkányi János Szécsény második megalapítója

Ennek az összegnek a megszerzése Bárkányi sakkhúzása. Mielőtt Pásztóról Szécsénybe visszatértek, Gyöngyösre látogatott 1689. március 24-én. Ott tartózkodott Fülöp András volt tanára is, ki a kinevezés szerint szécsényi elődje; a tartományfőnök pedig Kecskeméti Gellért. Mindkettőnek szívén feküdt a szécsényi kolostor jövője. Bárkányinak nem kellett sokat könyörögni. írásba foglalták a kölcsönadási, melyet Kada szindikus, Nyájas guardián, János vikárius, Fülöp András, Kecskeméti Gellért provinciális, s Bárkányi írtak alá azzal a megtoldással, hogy Bárkányi kötelezi magát és leendő utódait, a szécsényi házfőnököket, az összeg lassankénti megtérítésére, így jöttek vissza Pásztóról húsvét után és láthattak munkához.

4

9*) A nép bámulta szívós kitartásukat és a példán okulva, maga is hozzálátott az építkezéshez és lassanként emberi hajlékok emelkedtek ki a régi romok alól. Bárkányi János méltán érdemli meg „Szécsény második megalapítójá"-nak megtisztelő címét. Ha ő nincs, Szécsény helyén ma embervirágok helyett talán gabona, vagy csalán terem. Legnagyobb jótevőjük, szinte egyetlen barátjuk, a sokat szenvedett Koháry István volt. Már a II. török megszállás előtt Szécsény ura s a szécsényi vár kapitánya. Szécsényből Fülekre vonult. A Thököly-fogság után résztvett Eger ostrománál, ahol jobb karján súlyosan megsebesült. A vallásos főúr, majd országbíró, egész vagyonát jótékony célra fordította. Számos templom és kolostor az ő nagylelkűségének köszöni létét. A ferencesek iránt különösen jó indulattal viseltetett. Bárkányi nagy ínségében sietett Koháry segítségét kiesdekelni úgy a kolostor, mint a szécsényi letelepülők érdekében. És ennyiben újra nagy érdemei vannak a város felépítésében. Koháry, mint a szécsényi várnak volt kapitánya, királyi adományként nyerte meg Szécsény határát, valamint a vár és a város körüli részt s a letelepítés is az ő jogához tartozott. A város tudvalevőleg kijebb terült el. Fent a fennsíkon csak egy-két nemes családnak volt lakhelye, mint a Haller családról van feljegyzésünk, bizonyítékunk, hogy a várban volt lakásuk a török előtt. De most a nép is inkább felfelé húzódott, a templom köré. Bárkányi járt el érdekükben Kohárynál. Sokat fejez ki azon fennmaradt két levél, melyet Koháry 1689és 1690-ben íratott Bárkányinak. Azért mondjuk „íratott" s nem „írt", mert egri sebesülése után jobb karját nem használhatta. Leveleit ez időtől tollba mondta s kézi pecséttel hitelesítette.

49

9) „Adm. Rde in Christo Pater, Pater mihi observantissime ! Nemes Gömör vármegye Jósván celebrált gyűléséből ide visszatérvén, tanálám itten nekem irt kegyelmed levelét, melyben mint irja kegyelmed meghértettem s megvallom nem tudom mivel adtam okot arra. hogy kegvelmed mega szolgálatjára való készségemet kétségbe vegye. Szécsénynek jó móddal való megszállitását az mit annak előtte is irtam vala kegyelmednek, én bizony szivem szerént kivánom s kegyelmed sem kivánhatja jobban én nálamnál. Vagyok is azon, hova hamarább, hogy megh legyen. De hogy eddégh nem kevés karommal haladott az dolog, arrul nem tehetek s el is kell szenvednem több káraimmal együtt. Az bemenetelre kegyelmetek mellé, kinek kivánt engedelmet, nem tudom, minthogy idejövetelem előtt azon kegyelmed embere imár elment vala, de ha ujabban hozzám küldi, akárki legyen is, nagy örömest megengedem, kegyelmed Írására nézve, ottan való lakását. Jövő hétre