P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 9. Második török hódoltság
A végrendelet kiegészítéséül hozzáteszi még a nemes matróna : „A derék Tesíamentomhoz ezt is hozzá akarom adni, mivel hogy azon birtokom alatt lévő némely örökségemről semmi emlékezetet nem tettem, azokrul is világosan és szabad akaratom szerint igy disponálok. Az őrsi házamat minden ahoz tartozó szántóföldekkel, irtványokkal, rétekkel és azokhoz tartozó minden hasznos proventussával együtt és pertinentiáival. Item Gyöngyös városában a Bene-utzában levő házamat is éppen egészlen ahoz tartozó kertemmel együtt hagyom és legálom a gyöngyösi Páter Franciskánusoknak, szintén, mint a több jószágomat, melyrül a derék testamentomban világos irás vagyon. Datum Gyöngyösini die 20 .Mártii Anno 1664." 47 6) Hogyan jutott ennek a nemes, haldokló matrónának utolsó óráiban a szécsényi kolostor eszébe ? Láttuk, hogy a szécsényi kolostor menekültjei, az utolsó évek lakói között volt Becze Ivo testvér, akinek a többiekkel együtt kellett menekülnie Gyöngyösre. Nem lehetetlen, hogy a névrokon tényleges rokon is volt egyúttal, aki meglátogatta a haldoklót más menekült testvéreivel, páterekkel, akik aztán beszéltek a szécsényi kolostor jelentőségéről, egyben szánandó állapotáról. Csak ily módon tudjuk megérteni a nemes tettet. Ha a felszabadulás után a végrendeletet a nemes lélek szellemében intézték volna el, bizonyára nem okozott volna Bárkányi Jánosnak annyi nehézséget a kolostor felépítése. . . Azonban más történt. A nemes matróna a végrendelet megírása után, még azon évben, meghalt. Miután a gyöngyösi kolostorra hagyta vagyona egyik részét, a rendi elöljáróság március 30-án Wesselényi Ferenc nádorhoz fordult, hogy a végrendelet érvényrejuttatásában legyen segítségükre. Wesselényi azonnal át is írt Hevesvármegyéhez, megparancsolva, hogy a vármegye támogassa a ferenceseket Visznek falu birtoklásában. A testvérek 1665-ben az egri káptalannal hitelesíttették Becze Ilona végrendeletét, majd Kassán tárgyaltak az ügyben. A végrendeletet Iványi Fekete László, murányi várnagy és gróf Balassa Imre támadták meg, s úgy látszik, az ő hatalmuk, befolyásuk nagyobb volt a nádorénál is. A végrendelet ügye húzódott-húzódott, mígnem üres kézzel bocsátották el a rendet. Becze Ilona utolsó szent kívánságát, irgalmassági cselekedetét nem teljesítették. Az eset jellegzetesen mutatja be, hogy azon idők zűrzavaraiban miképpen szolgáltattak igazságot. Azért Becze Ilona tette, mellyel a szécsényi kolostor felépítését szándékolta, nem veszít érdeméből. Nagy lélek volt ; arról nem tehetett, hogy az idő kúfárszelleme elsikkasztotta nagylelkű elhatározását. Pedig de nagy szükség lett volna arra az összegre, mert két évtizedes szenvedés után felharsant a felmentő sereg trombitája Szécsény határánál. Ezen nagy napokról részletesebben emlékezünk meg. Az események nem sok jót jósoltak Magyarországnak, Szécsénynek. Azt mutatták, hogy a szécsényi toronyról a félhold nem kerül le soha. Török előnyökről, újabb hódításokról számoltak be az évek. A tatárok a Vág völgyéig törtek s a nyolcvanas években átokként nehezedett a szegény országra Thökölynek a törökkel kötött szövetsége. 1682-ben Fülek várát vette kprül Thököly magyar és török csapatokkal. A szécsényi kolostor jótevője, Koháry István csodálatraméltó hősiességgel védte a várat. A török holttestek ezrei borították
