P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 9. Második török hódoltság

Kolozsvári Bertalan újra szedhette a sátorfát. Ilyen hurcolkodásokhoz, menekülésekhez, elíízetésekhez szokva, nyugodtan adía ki a kolostor elhagyására a redelkezést. Az oláh-tatár hordák délnyugat felől jöttek, a testvérek dél'.ic

1 1 irányába menekültek. És pedig nem a szabad területre, haner.i a török hódoltság alatti Gyöngyösre és azon át Szegedre. Györgyös vidékére a hatvani bégtől szereztek letelepedési engedélyt. A gyöngyösi török levelek között ezen évből származó keltezéssel találunk lakhatási, letelepedési engedélyt a Nagy-Somborból származó (?) P. Nándor, P. Teodóz és fr. Menyhért és ír. Józsa számára. Egy 1664-ben keltezett török levél pedig történelmünk szempontjából különösen értékesnek látszik. „P. Fr. Imre letelepülési engedélye Szécsényből Gyöngyösre." Ezen letelepülési engedély azt látszik igazolni, hogy a rendi elöljáróság az esetleg visszamaradt szécsényi hívek gondozására egy pátert küldött, akit vagy a törökök űztek el, vagy a hívek eltávozása után tért vissza Gyöngyösre. A szécsényi kolostor történetírója jegyzi fel a szájhagyományt, mely szerint a törökök a második megszállás alatt a templom szentélyét imahellyé változtatták át, az elfalazott templomhajóból istállót készítettek, a a sekrestye feletti gótikus termet a bég lakásává, a sekrestyét pedig fürdőszobává alakították. Ezen hagyomány ilyen Szécsényben járó, vagy Szécsényben maradt P. Imréktől eredhetett.

413

2) Ami a szécsényi kolostor volt lakóit illeti, az 1663-ik esztendei iabula beosztásában Kolozsvári Bertalan Sebesen házfőnök. Barcsai Lőrinc Homonnára, Konstantini Lukács Sebesre majd Szendrőre kerül; Czandler Didákot Szakolcán találjuk, Erdős Athanáz és Ambrovics páterek Szegeden vannak. Idekerült a klerikát, a gimnáziumfilozófia is Szécsényből. Ebben az esztendőben találjuk a szegedi klerikusok közt Bárkányi Jánost, kire nagy szerep vár a szécsényi kolostor történetében. Ugylátszik, hogy Erdős és Ambrovics a szécsényi kollégiumból vitték magukkal. A szécsényi klerikusok, akik a filozófiát elvégezték, Gyöngyösre kerültek. Gyöngyösön tulajdonképpen újoncház volt; a rendkívüli szükségben mégis — átmenetileg — ide kerültek most a teológusok is. Ugyancsak Gyöngyösre került Becze Ivó testvér. Halászi Dénes testvért Szendrőben találjuk. A kolostor előbbi lakói közül Barczai Lőrinc Homonnán és Sebesen dolgozik; a többiek legtöbbje Szegeden és Gyöngyösön. A török hódoltság tehát másodízben metszette le a szécsényi kolostort életfájának törzséről. A kolostor lakói újra a szélrózsa minden irányában teljesítették magasztos hivatásukat. A kolostor két lakójáról külön kell megemlékeznünk. Utoljára menekültek, s a felszabadulás után is találkozunk velük Szécsényben. Eletadataik sokban az egész tartomány történetét állítják elénk. A két egyén Erdős Apollinár és Kecskeméti Gellért. Mint láttuk, Erdős Athanáz a török elől 1663-ban Szegedre menekült a növendékekkel. 1665-ben füleki, 1667-ben kassai guardián. 1668-ban ismételten Füleken, 1669-ben pedig Gyöngyösön guardián ; 1671-ben tartományőr ; 1673-ban gyöngyösi hitszónok;