P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában

általános káptalanján résztvett. Történelmi feljegyzései a rendtartomány és az egyes kolostorok megírásának történetében nélkülözhetetlen forrást képeznek. Közben még külső eseményeket is feljegyzett ; így 1618-ról írja : „Üstökös jelent meg, mely négy héten keresztül volt látható estétől reggelig." A szécsényi kolostor ügyeit házfőnöksége, valamint két ízbeni tartományfőnöksége alatt hathatósan mozdította elő bölcs és erélyes kormányzásával. Tartományfőnöksége éppen a két legveszedelmesebb időpont: 1626—29. és 1644—47. Szakolca — közben — újra martalékul esett a protestánsoknak. Mint szemtanú írja le a szomorú, siralmas állapotot.. ,

42

9) Utódja a szécsényi házfőnökségben Nádasi Gergely. Szelevényivei, Tordai Istvánnal és Jánosi Benedekkel ők vetik meg a szécsényi sacer recessus alapját. Annyira tekintélyes egyén, hogy Somlyai provinciális betegségében őt küldötte Gyöngyösi Imrével maga helyett a római káptalanba. 1622-től Losonczi András a házfőnök. Előbb már definitor volt, később gyöngyösi guardián, majd az énekszerző Dusival Fülekre kerül, hogy a felgyújtott kolostort tető alá hozza. 1626-ban újra Saárival találkozunk a szécsényi házfőnökségben. Utána Szakolczai Bernardin kerül a szécsényi kolostor élére. Alatta annyira bővül a szécsényi stúdium, hogy 1629-ben az Olaszországból hozott bölcseleti előadó, Terugia, már 15 növendéket oktat. Különböző helyeken volt házfőnök; definitori és kusztosi hivatalt is viselt. Mint szakolcai házfőnök (1638—1644) igen sokat szenvedett: Rákóczy György kegyetlen katonái elől a tartományfőnökkel és növendékekkel együtt török-területre, Gyöngyösre és Szegedre menekültek, hol legalább életbiztonságban voltak.

43

0) Szakolczait Patai Mihály, volt definitor, váltotta fel, Patait pedig az olasz származású Terugia. Hogy a tartomány kevés embere az óriási lelkipásztori munkára szentelhesse magát, a tartományfőnök külföldről kért pátereket, akik a növendékeket a bölcseletre oktatták. Ezeknek legtehetségesebbike Terugia volt, aki Szécsényben éveken át tanította a növendékeket. Annyira beolvadt a provinciába, hogy házfőnökké, és kusztossá, sőt provinciálissá is lett. Mint elöljárót, túlzott szigora miatt nem szerették : a testvéreknek télen is mezítláb és szandálban kellett járniok. De mint előadónak nagy érdemei vannak. Terugia után országos hírű egyén került ismét a szécsényi kolostor élére: Gyöngyösi Imre. 1610-ben még klerikus, 1616-ban gyöngyösi helyettes házfőnök és újoncmester, 1622-ben már definitor és egyben karnagy Gyöngyösön. Az 1625-ből származó eredeti török útlevél „Gyöngyösi Páter Imre számára" van kiállítva: ő egyike a kiváló vándorprédikátoroknak. 1626-ban gyöngyösi házfőnök, mint ilyen megy Nádasival, Somlyai provinciális helyett, Rómába, majd Somlyai után ő lesz a tartományfőnök. Mikor letelik elöljárói tiszte, Szécsénybe kerül guardiánnak. Az egész vidéket bejárja a lelkes szónok. Pálffy Katalin, a sebesi kolostor alapításáról írva, megemlékezik P. Imréről : „Itt levén nálam páter Imre, szécsényi mostan