P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában
száma, 1643-ban 9 kolostorban 122, 1645-ben 157 rendtag teljesíti magasztos hivatását. A rendi elöljáróság Forgách gróf, a rend nagy jótevője iránti tiszteletből s a protestánsokkal felmerülhető nehézségek miatt okos, bölcs, szentéletű egyéneket küldött Szécsénybe. A múltban gondosan gyüjtöttünk össze minden cseppet, melyben a kolostor történetének képét véltük fellelni, most már hegyi patakként folyik a kolostor magasztos történelme, megtermékenyítve környéket s megyét, melyen áthalad. Külön szólunk a kolostor lakóiról és külön munkálkodásaikról. 1610-ben elsőnek került Szécsénybe Saári Mátyás és Nyirő János, Temesváry Pál testvérrel. Saárit is, Nyirőt is kiváló egyéneknek ismeri a rendi történelem. Nyirő Jánossal 1592-ben találkoztunk már Szegeden, ahol az országmentő kolostornak szónoka volt, aki a délvidék nagy területeit járta be a veszedelmes törökuralom alatt. Bírta a munkát. Szécsényből Nógrád megye helységeit járta. Akkora tekintéllyel és önfeláldozással dolgozott a vidéken, hogy a gyarmatiak (úgy látszik a katonai hatóság) a tartományfőnökhöz fordultak és arra kérték, hogy Nyirő Gyarmaton letelepedjen. Az ügy a rendi káptalan elé került, s a hradisi gyűlés jegyzőkönyvében, tabulájában olvassuk is: „1612. In residentia Gyarmatiensi, a gyarmati rezidenciában Nyirő János", akit érdemeire való tekintettel a definitori méltósággal tüntettek ki. Gyarmaton a hagyomány máig megőrizte a „barátlakás", „barátszoba" elnevezést, de aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy nem volt szó tényleges kolostorról, rezidenciáról, hanem inkább katona-lelkészi állásról a várban, ahonnan aztán a nép lelki szükségleteit is kielégítette. Somlyai csak annyit jelez: 1612. Nyirő János definitor, szónok Gyarmaton. 42 8) A katonaságnál aztán változás állott be (talán protestáns kapitány vagy katonaság került Gyarmatra), mert a következő káptalan tabulájában Gyarmatról nincs megemlékezés. Nyirő 1616-ban a kemény sorsot átélt füleki kolostornak lesz elöljárója, és újra definitor. . . Saári Mátyás még tekintélyesebb állásokat töltött be. 1605-ben a nagymultú szegedi kolostornak főnöke, így elképzelhetjük, hogy az élet harcait rég megharcolta s a szécsényi kolostor nálánál aligha kaphatott volna rátermettebb egyént azon veszedelmes korban, mikor Szécsényben és a vidéken a kedélyeket a Bocskay erőszak és bécsi béke után ügyesen, okosan, hathatósan kellett lecsillapítani és egyben a protestántizmus térfoglalásaival szemben a katolicizmust erősíteni. Saári 1612-ben a tartomány kiváló kolostorának, a gyöngyösinek lesz guardiánja, egyben 1613tól definitor, sőt 1616-ban tartományfőnök. 1626-ban a kiváló, a nagytapasztalatú egyén ismét Szécsényben házfőnök. . . A szécsényi kolostor tekintélye emelkedik. Az épület lassanként rendbe jön. A rendtartomány 1612-ben a szécsényi kolostorba annyi rendtagot küld, hogy guardiánságra emelik. A guardiánok névsora a következő :
