P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 8. Felvonuló hadak országútjában

Kiskárpátok között a szécsényi nagy rét és tágas fennsík képezte a hatalmas seregek gyülekező helyét. A török kiverése után csakhamar átlátták — főleg a bányavárosok védelme szempontjából — Szécsény jelentőségét. Mindig . nagyobb számú katonaságot helyeztek el a várban. 1607-ben a katona-zsoldosok állománya, a főkapitány alatt, 200 huszár darabont, 300 hajdú, egy ágyúmester és négy puskamester, akiknek havizsoldja megközelítette az 1500 forintot.

40

0) Persze e „szegénylegények" — miként a határmenti zsoldosokat nevezték — hol megkapták zsoldjukat, hol nem. Éppen 1607-ben panaszkodnak Kollonitsnak : „Értettük bőségesen az őfelsége végházaiban lakozó nyomorult vitézlő nép szüksége mellett való sok fáradozását és bő költségeit nagyságodnak. Isten áldja meg nagyságodat, mint kegyelmes gondviselő atyánkat." Azután elpanaszolják nyomorúságos állapotukat: „Mezítelenek, költségtelenek és éhezők vagyunk, egy marék szénához nem juthatunk pénz nélkül, földünk nincs, csak az kevés fizetésre kell támaszkodnunk. . . Nagyságodnak alázatos szolgái mind fejenkint szécsényi sereg lovas és gyalog, kicsinytől fogva nagyig híven szolgálnak.' 40

1) Forgách segítségével és hívására jöttek ezen időben az új testvérek, hogy átéljék a következő félszázad keserveit s ily véres viharok között helytállva, önfeláldozó lélekkel, viharverten szolgálják a lelkek javát, a hívek jólétét, s az ország jobb jövőjét. . . Mielőtt csodás munkásságukra áttérnénk, röviden vázolnunk kell magát a viharos időt, mely élesebben domborítja ki a szécsényi ferencesek életét, munkásságát. A régi feljegyzések szerint 1616-ban kezdődött a „szerencsétlen" idő Északmagyarországon. „Infelicia tempóra", miként P. Nagy András nevezi.

40

2) A helyzet évről-évre rosszabbodott. 1622-ben a rendtartományi gyűlés a boldogságos Szűzhöz naponként a „Gaude Dei Genitrix" antiphona végzését írja elő az ország és provincia szorongatott helyzetében.

40

3) Ekkor már lángokban állott az ország. Bethlen, az új erdélyi fejedelem, a kiváló politikus, 1619-ben a cseh felkelőkkel szövetkezett és kelet felől rontott Ferdinánd ellen a császári tartományokra. Északmagyarország, meghódolt Bethlennek ; a fejedelem egészen Pozsonyig jutott. Útja Szécsényen vezetett keresztül. 1620-ban írta „cito-citissime" „gyorsan, leggyorsabban" menő levelét Kassáról Forgách Zsigmondnak, melyben jelzi, hogy „az ezer lovas csütörtökön Szécsény táján leszen". . .*

0

4) 1621. július 10-én ír levelet „Szerelmes szívem nejéhez, Károlyi Zsuzsannához": „Holnap Szécsényt meghaladom, hétfőn Palánkhoz szállok. . . Tartson meg a jó Isten jó egészségben. Szécsényhez közel való táborban."

40

0) Azonban Szécsény maga is szenvedett a felvonuláskor és vagy ezen alkalommal, vagy 1626-ban a kolostor maga is leégett. Abból következtetünk ezen feltevésre, mert 1627-ben építi fel Bosnyák Tamás bíró újra a kolostort.

40

6)