P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 7. Protestánsok Szécsényben

Ezen sokai kifejező leiratból kitűnik, hogy a protestánsok kisebbségben voltak, ami még kevésbbé menti eljárásukat, valamint az is, hogy a templomról való lemondás, átadás sem ment oly simán és gyorsan ; csak külön ukázra adták vissza a jogos tulajdonosoknak. Forgách Zsigmond érvényt szerzett akaratának s végrehajtatta a bécsi végzést. A rendi testvérek mégsem jöttek azonnal vissza. Vagy azért, mert a hosszú török és rövid ideig tartó lutheránus uralom után a kolostor még nem volt átvehető állapotban, vagy pedig nem volt még elegendő egyéne a tartománynak, akit küldhettek volna. Reménységük azonban volt már, miután az új évszázadban a hosszú dermedtség, lassú halódás után újjáéledni látszott a tartomány. Egymásután jelentkeztek iîjak a felvételre. így lassanként a kimerült, kevés, dereshajú öreg helyébe fiatalok léphettek. 32-ről 42-re emelkedett a tartomány létszáma, s aztán mindig magasabbra. 1610-ben teljesíthette a tartomány Forgách Zsigmond kérését, óhaját és Várady János provinciális két pátert, Saári Mátyás elöljárót és Nyirő János szónokot küldötte Gyöngyösről Szécsénybe, Temesváry Pál szakács-testvérrel. 3

8') Forgách Zsigmond nagy ünnepélyességgel fogadta a testvéreket, akikre kemény hivatás várt : a városban és vidéken a törökdúlás sebeit kellett hegeszteniök, gyógyítaniok, s a lelkek hitbeli kettéosztottságát is újra a régi, erős egységbe segíteniök. Munkálkodásukról külön kell szólanunk. Itt még egy általános kérdést tisztázunk, érintünk : a ferencesek szerepét a protestántizmussal szemben. Minő lelkület és érzület irányította Szent Ferenc fiait ? A többi kolostorhoz viszonyítva, a szécsényi eset még egyike a legszelídebbeknek, melyet a rendi testvérek, — illetve a rendi templom és kolostor — a protestánsok részéről elszenvedtek. A protestánsok legnagyobb ellenségüknek tartották a ferenceseket, azért gyűlölettel vetették magukat a ferences intézményekre. Látták, hogy minden kolostor oázis, mely körül erőteljesen nő, gyarapszik a katholicizmus. Karácsonyi tényként szögezi le az adatokat. „Hogy Heves—Jász—Nagy—Kun—Szolnok—Csongrád (s hozzátehetjük Nógrád) megyék, Szeged, Kecskemét városok katholikusok maradtak, nekik (a ferenceseknek) köszönhető. Voltak olyanok, kik igehirdetés közben kint a falvakban haltak meg, mint pld. Bosnyák Fülöp szegedi helyettes guardián is 1644-ben Makó mellett Szentlőrincen fejezte be életét." „Hogy Szabadka katholikus várossá lett, azt csak a Szegeden élő Ferenc-rendű atyáknak köszönhetjük. . A XVIII. századnak neves ferencesei előszeretettel keresték fel lélekben a törökvilágnak ezen korát s az ő írásaikból a leghűségesebben tudjuk magunk elé állítani nemcsak a kort, de ezen idők ferenceseinek működését, s gondolatvilágát is. Mi fájt nekik, mi sorvasztotta leginkább lelküket ? A későbbi idők szécsényi szónoka, Telek József páter hűen jellemzi e kort : „Midőn annyi sokféle török, tatár s eretnekségnek dühössége környül vette, a mellette vigyázó franciskánus barátok szolgálattya volt az egyedüli biztató, reményfakasztó jelenség."

38

9)