P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 11. A vezérlő Fejedelem Szécsényben
a török veszedelem miatt kapja 1548-ban lótartásra a káptalani határozatot. Újlaki Ferenc volt házfőnök pedig 1548-ban Jászberényből Kecskemétre jött, 1550-ben uzsa-szentléleki őr, 1558-ban jenei kusztos, 61-ben egri szónok. Ő kezdi meg a lelkipásztori életet Kecskeméten ; Jászberényből 38 esztendőn át jár ide ferences páter. 31 3) A Provincia reményét és egyben nagyrabecsülését jelenti azon tény, hogy évtizedeken keresztül fenntartotta a „szécsényi őrség'" elnevezését, 31 4) de egyben azon feltevésünket is alátámasztja, hogy miként ez más vidékeken, más kolostorok körül történt, Szécsényben vagy Szécsény vidékén is maradt egy-egy lelkiatya álruhában és gondozta a híveket. A volt szécsényi házfőnökök és kusztosok közül többek nevét éveken keresztül nem találjuk a tabulában : bizonyára ők maradtak vissza a hívek között. Mikor aztán a török véglegesen ráült Szécsényre és vidékére, s többé állandó maradásuk nem volt, a szécsényi kolostor lakói a szélrózsa minden irányában folytatták országmentő munkásságukat. De aztán egymás után szétszórta őket a legtöbb kolostorból a török, csak a szegedit és gyöngyösit hagyva meg, (az Erdélyben fekvő csikin és a szakolcain kívül). A lelkiatyák, kik a régi szécsényi kolostorból életben maradtak, lassanként ebbe a két kolostorba tömörültek és az országnak e két fókuszából igyekeztek magasztos hivatásukat betölteni, amely áldozatos munkáért méltán érdemlik ki az utókor háláját. Ennyiben beleolvad a szécsényi kolostor lakóinak élete az ország szomorú történetébe. Mint a szétszedett kalász, szertehullottak a magvak, — de csak azért, hogy másutt teremtsenek életet. Azért bátran írhatunk néhány szót a ferencesek törökvilág alatti dicső életéről, miután a szécsényi ház lakói is kivették belőle részüket. Annál is inkább, mert egyik részük éppen Gyöngyösről járt vissza az önfeláldozó munkával megszentelt régi vidékre. A szegedi kolostor 1526 és 1541-ben sokat szenvedett a török tői. 1545-ben Abódi Benedek protestáns prédikátor kaparintja török segítséggel a templomot a lutheránusok hatalmába, mignem 1562ben ismét a testvérek kezébe kerül. Sok nélkülözés és állandó rettegés között teljesítették hivatásukat. 1552. esztendőben a török elpusztította a várost, az el nem menekült rendtagok közül négyet felkoncolt. Itt működött 1592-ben Gyöngyösi Nyirő János, a későbbi szécsényi házfőnök. Benne megkapjuk a régi szécsényi rendtársakon keresztül az összeköttetést a felszabadulás utáni időre. A szegedi testvérek az egész délvidéket s Bács-megye nagyobb részét pasztorálták. A meg nem szállt területen tartózkodó egyházfejedelmek az egész csanádi egyházmegye adminisztrálását a szegedi kolostorra bízták. 31 5) Nemkülönben neves és szenvedésekkel, megpróbáltatásokkal teljes volt a gyöngyösi kolostor története. Szintén 1526-ban gyújtotta fel a török. A kemény bolthajtás azonban kiállotta a tüzet, csak a tetőzet pusztult el. 1539-ben a protestánsok rágalmaival szemben védi meg maga a városi hatóság. 1541-ben került Gyöngyös véglegesen török kézre. Miután vár egyáltalán nem volt a közelben s
