P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)
I. RÉSZ. - 11. A vezérlő Fejedelem Szécsényben
totta fejét, hogy az éhenhalástól megmentse életét. Terméketlenné vált a föld és a végsőkig kizsákmányolt maroknyi magyarság került 1593-ban vissza Pálffy fölmentő csapatai kezébe. Egy felette nagyjelentőségű és érvekkel alátámasztott feltevésre kell még kitérnünk. Dr. Pataki Vidor ciszterci tanár, az egri vár neves kutatója, a bécsi hadi-levéltár-ban a XVI. század második feléből való rajzot talált : a mérnöki kar hivatalos felvételét az akkori szécsényi várról. A felmérés évét és szerzőjét pontosan nem lehet megállapítani, de valószínű, hogy Julius Turckho, olasz származású császári építész helyszíni felvétele. A bécsi hadi-levéltár Turckho által a dunántúli várakról készített térképek egész sorát őrzi. A „Setchen" felírású térkép is a dunántúli várak csoportjába van téve. Azonban se Dunántúlon, se az ország más részén Szécsény nevű palánkvárról — a nógrádmegyei Szécsényt kivéve — a történelem nem tud. Olyan Szécsényt sem találunk, amelynek a XVI. században gótikus szentélye lett volna, miként azt a rajz feltünteti." 9 0) Ha a hadi-levéltárnak rajzát és a kolostor, valamint a gótikus szentély alaprajzát egymás mellé állítjuk, főbb vonalaiban egy és ugyanazon alaprajzot látjuk magunk előtt : a templom és kolostor fekvése, a várfalak iránya, a nyugat felé eső lejtős kert s a vár árokrendszere ; a templom külső támpillérei és azoknak egymástól való távolságméretei nagyrészt azt mutatják, hogy ugyanazon alaprajzról van szó. A kolostor és templom falai mellett a közelmúltban végzett ásatások alkalmával 5—6 méter mély törmeléktalajra akadtak, mely tény azt igazolja, hogy ott húzódott a várárok. A templom új hajójának déli fala a régi várárokba esett, azért biztonság kedvéért a falat a törmelékföldben több támpillérrel látták el. Egy ilyen támfalból nagyobb darab gótikus bordafaragvány került elő, legnagyobb valószínűség szerint a gótikus szentély bordázatából. A két alaprajz között találunk különbséget is. így az ősi időkből fennálló sekrestye, a négyszög-udvar felé eső torony nincs a rajzon feltüntetve. Azonban az ilyen térképeknél a fősúlyt a várfal és várárok pontos feltüntetésére fordították csupán, míg a belső részeket csak vázlatosan rajzolták meg. Különösnek tetszhetik, hogy néhány évszázaddal ezelőtt létező várról nem tudunk hű képet alkotni. De amikor nemcsak templomok, várak, de egész községek, városok tűntek el a föld színéről, nem akadhatunk fel a mi kisebbjelentőségű esetünkön. Bizonyítékaink után szinte kétségtelennek látszik, hogy a hadilevéltár rajza a nógrádmegyei szécsényi várat ábrázolja és hogy a szécsényi kolostor képezte tulajdonképpen a várat. Szécsényben ugyanis az alaprajz szerinti várfekvés el sem képzelhető a kolostoron kívül. Felmerül a kérdés, hogy mi lett a tulajdonképpeni szécsényi várral és miért alakították erődítménnyé a kolostort? Két lehetőségről beszélhetünk csupán. 1552-ben a régi vár annyira, megrongálódhatott (talán azért is végezték ki oly kegyetlenséggel Arokhátit, mert a várat légbe röpítette), hogy a töröknek nem volt ideje újjáépíteni s
