P. Kőnig Kelemen: Hatszázéves Ferences élet Szécsényben 1332- 1932 (Vác 1931)

I. RÉSZ. - 1. A kolostor alapítása

Wáradtól északra, a Szentlélek patakja mentén feküdt a tulajdonképeni Szécsény. A patak „Warad patakja" néven szerepel a határmérési feljegyzésekben.

1

3) Jelenleg az u. n. Tugár városrész terül el a rég elporladt Szécsény helyén. Ez a régi Szécsény szintén ősi hely. 1300 körül van plébánosa. 1332-ben a pápai tizedszedők lajstromában találkozunk a szécsényi plébánia nevével.

1

4) Temploma szintén volt, a Szentlélek patakja mellett, kis földhányás tetején. 1333-ban kelt határmérésben olvasunk a Szent Germánus tiszteletére „kőből emelt" szécsényi templomról.

1

5) A jelenlegi sekély patak akkor még mélyen feküdhetett. P. Nagy András is említi, hogy jóval a patak fölött emelkedik a kápolna, a patak pedig halban gazdag ... A templom romjainak utolsó foszlányait az utolsó évtizedekben mosták el az élet hullámai. Két különálló község volt tehát Wárad és Szécsény. A köztük elterülő, kiemelkedő fensíkon állottak a nagy családok ősi kastélyai, azon időknek lugasszerű kertjeitől, magas fáitól környezve. Egy későbbi oklevélben találkozunk azon kitétellel, hogy ezen a fensíkon, melyen jelenleg Szécsény fekszik, több családnak volt háza, illetve kastélya.

1

6) Széchenyi Tamásé volt bizonyára gazdagságánál, hivatalánál fogva, a legkiemelkedőbb. Azonban úgy a régi Széchenyi család kastélyából, valamint a többi család épületeiből még falomladék sem maradt. Az idők mostohasága, a kétszeri törökdúlás mindent egyenlővé tett a föld színével. De megmaradt a régi dicsőségnek és nagyságnak fényes bizonyságául a Széchenyi Tamás által emeltetett templomnak szentélye és a műemlékként szereplő sekrestye, melyekről bővebben emlékezünk meg. Szécsény távolabbi körvonalait nyújtják a későbbi oklevelek. Ezek szerint a Losoncztól délfelé húzódó hegyláncot hatalmas erdőség borította. Egyik oldalon Szakai, Piliny, Endrefalu vidékén keresztül Hollókő-Rimóczig húzódott ; a nyugati oldalon pedig Kékkőn, Óváron keresztül átnyúlt az Ipolyon és itt a Káprásban folytatódva szintén a Rimóczi magaslatokban nyert befejezést. Az 1329-ben és 1333-ban tartott határmérésekben találkozunk ezen hatalmas erdőségek emlegetésével, melyek Kürt (Kyurth) felől ^ átnyúltak a Káprásba és terjedtek a fensíkon egészen Hugyagig.

1

7) Miksa főherceg 1596-ban a mezőkeresztesi csatáról szóló emlékiratában szintén megemlékezik Szécsény vidékéről. Akkor még az ősi hatalmas erdőségek borították a vidéket, amelyek rendezetlenségükkel nagyon akadályozták a csapatok átvonulását.

1

8) A vadság, a vadregényesség széppé teszi a vidéket, a természetet. De veszedelmet jelent, ha a „vad" jelző emberre vonatkozik. A kevés oklevélből, sajnos, arra a következtetésre jutunk, hogy Szécsény és vidékén, az ősi időben vad erkölcsök burjánoztak. Azon korban másutt is voltak bajok. „Magyarországon — olvassuk Pór Antalnak az Anjoukról szóló munkájában — a nemzedékeken át dühöngő versengések és zavarok közben az erkölcsök annyira megvadultak, az emberi élet oly keveset ért, hogy a gyilkosságokat számba sem vették.

1

9)