Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány
A salvatoriánus provinciának a bosnyákoktól való elválása után Igali Egyed valami okból nem csatlakozott a magyar szigorú ferenczrendűekhez, ezek pedig nem szivesen látták az ő különállásukat. Ezt érezvén az igali guardián és társai 1462. május 1. előtt az ő kiváltságaik megerősítését kérték II. Pius pápától és azt 1468. május 1-én meg is nyerték. 1 Azonban Varsányi István utóda, Székely Mihály helytartó nem akarta tűrni tovább az igali házban élő ferenczrendűek különválását s ezért nagy pártfogójukhoz, Széchy Dénes esztergomi érsekhez fordult. Személyesen járul az érsek elé s előbb csak általában a szökevény és kicsiny szerzetházakban minden fegyelem nélkül élö tagokra panaszkodott, de azután rátér az Igal mellett lakókra is. Az érsek erre, hivatkozván született apostoli követi jogaira, 1462. október 12-én megparancsolta az összes plébánosoknak, hogy az ilyen szökevények pártolását hagyják abba és szükség esetén kiközösítéssel is kényszerítsék azokat, hogy a szigorú ferenczrendűek helytartójának és őreinek engedelmeskedjenek. E levelet azután Hántai Márton, az ozorai őr elvitte Veszprémbe, november 8-án megmutatta a veszprémi püspök helytartójának és hiteles másolatot kért róla, hogy ott is tudomásul vegyék, s ő másutt is minél több helyen felmutathassa. 2 Ez ellen az öreg Igali Egyed 1463 végén még egyszer személyesen ment Rómába. A pápát nem ott, hanem Siena városa közelében találta. A pápa őt és társait 1464. február 27-én újra pártfogásába vette. 3 De II. Pius nemsokára (1464. aug. 15.) meghalt s így az ö pártfogása a közel lakó, hatalmas esztergomi érsek parancsával szemben nem sokat ért. Bizonyos, hogy 1464 után az igali kolostornak nyoma vész. Nem található az 1516-iki névsorban se és így meg kellett szűnnie. Ivanics. Régtől fogva a zágrábi püspökség birtoka volt s a püspökség várat is épített ide birtokai védelmére. Mivel a püspök sokszor tartózkodott itt és sok tisztviselője lakott itt, a városka 1 Theiner: Monum. Hung. 375. - Eredeti oklevél a ferenczrendűek gyöngyösi levéltárában. 3 Monumenta Romana eppatus Vesprimiensis III. 170. Dr. Karácsonyi : Sït. Ferencz rendjének története. II. köt. 6