Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

XI. Könyv. A magyarországi ferenczrendüek működése az irodalom, építészet és művészetek terén

oldalára (már amint a kolostor fekvése s a helyi viszonyok engedték), mert az éjjeli és hajnali zsolozsmázásnál a harangozást így könnyebben végezhették. E toronyelhelyezés Magyarországon a ferenczrendű templomok jellemző sajátsága. Némi részben a ferenczrendüek befolyására vezethető, hogy egyházaik nagyobbrészt csúcsíves stílben (építésmódban) készültek, mert így kevesebb költséggel, világosabb és nagyobb egyházakat lehetett építeni, mint román stílben, már pedig az ö szentbeszédeik előadására téres és világos hely volt szükséges. Mivel pedig az első XIII. századbeli ferenczrendüek itt nálunk, mint említők, franciák és németek voltak s ők a csúcsíves stílt már hazájukban ismerték, nem lehetetlen, hogy a magyarországi építőmestereknek ők adtak irányítást és buzdítást az ilyen, csúcsívesstílü egyházak tervezésére és építésére. Az egyházak belső díszítése még inkább a ferenczrendüek irányítása alatt állott. Bizonyára mindig volt köztük 1—2 képíró, festő, de a magyar ferenczrendüek egyházai mind iszonyú pusztításon és átalakításon mentek keresztül s így művészeik nevei nem maradtak ránk. Névszerint csak egy magyar, ferenczrendű, képírót ismerünk a középkorból s ez volt Szentkirályi Ferencz, aki 1535 elején a nagyszőllősi egyház kifestésén dolgozott. Ugyanő a képíráson kívül értett az egyházak festéséhez és mennyezetek készítéséhez is (canpentarius).

1 Híres festménye volt a budai kolostor egyházának az a képsorozat, amely Nagy I. Lajos királyunk tetteit örökítette meg. Mily kár, hogy azt 1444—50 táján a szigorú ferenczrendüek, mivel nem szorosan vallási tárgyú volt, bemeszelték,

2 később pedig a törökök az egyházzal együtt megsemmisítették. Voltak 1535 táján a segítőtestvérek közt üvegesek (vitriarii) is, de vájjon készítettek-e az egyházak ablakaira üvegfestményeket? nem tudjuk. Ilyen üvegesek voltak 1535 ben Szegedi Ferencz Nagyszőllősön és Kalocsai Boldizsár, Monoszló-Várallyán. Az előbbi az üvegezés mellett a bodnársághoz, az utóbbi az esztergályossághoz is értett. Sári Gergely az ablakok beüvegezéséhez 1 Chronica seu origo Fratrum Minorum kézirat a ferenczrendüek gyöngyösi levéltárában. F. 69/b. 2 Nagy tévedés e képsorozatot életrajznak érteni. Domanovszky : A dubniczi krónika. 72—73. Századok. 1916. 44.