Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

XI. Könyv. A magyarországi ferenczrendüek működése az irodalom, építészet és művészetek terén

Selinhez sokkal közelebb, remetinczi nevű kolostoruk s 1561-ig abban ők laktak. Tehát a későbbi kiadású Catholicon se volt sohasem a pálosoké. A Köröstől délre eső remetinczi ferenczrendü (és nem a Varasdtól délre eső pálos) kolostorból került e könyv esetleg Ormosdon, Tárnokon keresztül Gyöngyösre. A gyöngyösi latin-magyar szótártöredék biztosan ferenczrendü származású s nincs semmi ok, hogy annak szerzőjét másutt s nem a salvatoriánus ferenczrendüek közt keressük. Abból, hogy e szótártöredékben annyi egymástól távoleső tájszó előfordul, az következik, hogy szerzője sok helyütt megfordult. Ha már most széttekintünk az 1545—50 közt élő salvatoriánusok között, szemünkbe ötlik Atyai Péter, az öreg lector (előadó). A közgyűlési határozatok szerint ő a következő helyeken fordult meg: 1529—31-ben Héderlielyen volt guardián (születéshelye alkalmasint a szerémmegyei Atya = Sarengrad). 1531—33-ban Nagy-Váradon a ferenczrendüek hittudományi iskolájában volt előadó. 1533 ban újra guardiánnak tették Nyirbátorba. 1535—37-ben Pápán, 1537—40-ben Sárospatakon, 1540—42-ben újra Pápán, 1542—44-ig Gyulán tanította a ferenczrendü növendékeket.

1 Érthető, hogy olyan ember, aki annyi távoleső vidéken fordul meg, mint Atyai Péter s hozzá érzéke van, sok különös tájszót megjegyez magának. Azonkívül Atyainak növendékeivel is kellett • beszélnie. Ezek különböző helyekről léptek be a szerzetbe s különböző, sokszor nagyon ritka szavakat használtak, úgy hogy ez előadójuknak figyelmét akaratlanul is felköltötte. Leghihetőbb tehát, hogy a gyöngyösi latin-magyar szótártöredéket Atyai Péter készítette Gyulán, esetleg Nagy-Váradon, még pedig akként, hogy tanítványaival a lapokat megvonaloztatta s azután a maga fogalmazványát öt tanítványának egymásután lediktálta. Az öt tanítvány természetes nem egyforma helyesírással és tájszólással élt s innen származott az észrevehető különbség az egyes részek között. Hogy Gyulán, esetleg Nagy-Váradon készült, abból következtetjük, hogy e két kolostor könyvei Gyöngyösre kerültek s a ferenczrendüek gyöngyösi könyvtárában, hatalmas latin művek «Conventus Waradiensis» felírással ma is találhatók. Talán a szótár félbemaradása is akként magyarázható, hogy Atyai Péter időközben meghalt. Az 1544-iki határozatok már nem szólnak róla. 1 Egyháztörténelmi Emlékek, II. 468-69, 471, 479, 480, 485, 487, 492, 496.