Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány

átadta a király rendeletét Thurzó Szaniszlónak és Kristófnak, akik akkor épen Galgóczon tartózkodtak. Kristóf hajlandó volt mindjárt engedelmeskedni, de Szaniszló azon ürügy alatt, hogy neki előbb testvérével, Miklóssal kell beszélnie, nem akart feleletet adni. Addig is kérte a királyt, hogy amint elődei a kolostor birtokában voltak (pedig ez nem is volt igaz 1) őket is hagyja abban.

1 Ez elutasítás után a salvatoriánusok Pethe Márton királyi helytartóhoz, egyszersmind kalocsai érsekhez fordultak ! Bebizonyították előttük, hogy a galgóczi kolostor mindig az övék volt, s •csak egy időre voltak kénytelenek azt elhagyni és a lutheránusoknak engedni. A királyi helytartó erre megbízta Győrfi Tamást, a királyi ítélőtábla jegyzőjét, hogy Monoszlai Gábor pozsonyi kanonokkal együtt menjen ki Galgóczra, egyenesen avégből, hogy a salvatoriánusokat iktassa be a galgóczi kolostor birtokába. Ezenkívül 1604. március 5-én még levelet is írt a három Thurzónak és felszólította őket, hogy minden zavargás nélkül adják át a kolostort. Erre a Thurzók engedtek és 1604 nagyböjtjében a salvatoriánusok bevonulhattak régi fészkükbe. Abdái György provinciális Váradi Jánost, a sokat szenvedett, de rendíthetetlen bátorságú Váradi Jánost tette oda elöljárónak.

2 Azonban még az 1604-ik évben kitört a Bocskay felkelés és 1605 május elején már Nyitra várát vették ostrom alá. Váradinak és társainak tehát menekülni kellett Galgóczról, mert különben halál várt rájok. Elfutottak tehát Szakolczára. Most megint idegen kézre került a kolostor és a Thurzók a német igehirdetőt helyezték oda. Végre a jó Isten, megint a katholikus vallás igazságának megismerésére fordította Thurzó Szaniszló volt nádor fiának, Ádámnak szivét és ez 1630-ban eltávolítván onnan a lutheránus igehirdetőt, megengedte, hogy a salvatoriánusok régi örökségüket visszavegyék. Tehát 1630. május 27-én Tersztyánszky Gáspár királyi személynök újra és ünnepiesen beiktatta őket a kolostor birtokába, magának Thurzó Ádámnak, a földes úrnak jelenlétében. Ennek örömére a salvatoriánusok is eljöttek oda 12-en, részt venni az örömben. Gajári Lajost tették oda guardiánnak és mellé Nemsei Dánielt igehirdetőnek. Még egy miséspap, egy szerpap 1 Esztergomi káptalan hiteles helyi levéltára c. 37. f. 4. nr. 20. 2 Országos Levéltár : Acta ecclesiastica f. 49. és Gyöngyősi levéltár.