Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

IV. könyv. A ladislaita-ferenczrendűek

Segösd. Az egykoron itt épült fényes, nagy kolostor 1690-ben romokban állott. Mivel e kolostor régen a mariánusok pécsi őrségéhez tartozott, 1702 táján a ladislaiták felkeresték és a rombadőlt, hatalmas egyház kerítésének (czintermének) még fennálló fala mellett ideiglenesen egy pár szobácskát építettek. Nagy hiány lévén e vidéken a katholikus papokban, örömmel fogadták őket és nem csupán Segösdön, hanem annak környékén is: Mihálydon, Gadányban, Szenyéren, Atádon, Balogdon és Kozmán lelkészkedtek. De 1704. márczius közepén jöttek a vad ráczok. Mindenki szörnyen megrémült. Az egyik segösdi ladislaita, Mészár Pál, szekérre tette az egyházi felszerelést s aközt a harangot is és Pécsre futott. A másik, Illés nevű atyát Horváth Pál, segösdi lakos, sírva vitte Atádra. Az atádiak pedig gyorsan a Drávához szállították s így mentette meg életét.

1 A segösdi kolostor romjai újra várhatták a visszatérő ferenczrendűeket! Siklós. E várat 1686. október 30-án foglalták vissza a keresztény seregek a törököktől. 1687. augusztus 12-iki nagy harsányi győzelem véglegessé tette itt a magyar király uralmát. Mindamellett, hogy itt nem volt régen kolostor, a ladislaiták a jórészt német várőrség kérésére letelepedtek itt és a Szentháromság imádására kőből új egyházat építettek. Talán azért helyezték a főoltárra a Szentháromság képét, mert tudták, hogy Siklós mellett hajdan a Szentháromság tiszteletére épült, híres benedekrendü monostor állott. 1688. április 4-én a király e székház és templom birtokában megerősítette őket. 1689-ben pedig Lazari Antal is nekik ítélte.

2 1695-ben az itt lakó ladislaiták bevallották, hogy székházuknak kertje, szölleje és szántóföldei vannak.

3 1701. április 9-én meglátogatta az itt lakó szerzeteseket a provinciális. Ekkor Szente Ábrahám volt az előljáró köztük. Rogecz 1 U. o. Lad. Ormosd. 1747-iki tanúvallomásokból. Ladislaiták levéltára. Ladula. V.—Z. 3 U. o.