Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány

rendű) kolostort, amit tévedésből akkor szintén az ő egykori kolostoruknak gondoltak. A biztosok 1604. szeptember 3-iki levelükben csakugyan megparancsolták az alamizsna kiadását, de a kolostorok közül csak az udvarhelyit adták nekik és meghagyták Kornissnak, hogy abba iktassa be őket.

1 Korniss Boldizsár pártfogásában bízva, 1604. szept. 24-én Lubeneczki Valérián őr öt szerzetessel megjelent Udvarhelyen és átvette a kolostort. Ehhez tartozott azelőtt egy malom és kaszáló s így özv. Deák Mihálynénak vissza kellett azt adni. Ez azután iszonyú üldözést indított a ferenczrendűek ellen s mikor nem sikerült őket erőszakkal kiűzni, asszonyokat fogadott meg, hogy egész éjjel trágár, gyalázatos nótákkal keserítsék, bosszantsák és távozásra kényszerítsék a ferenczrendűeket.

2 De nem azok űzték el, hanem egy hónap múlva kitört a Bocskay-felkelés és véget vetett annak a reménységnek, hogy terjeszkedhessenek. Örülniök kellett, hogy megmaradhattak. Két Váradi nevű ferenczrendű, egyik az öreg Gáspár és a másik Váradi János, keményen tűrtek, szenvedtek, védekeztek, tiltakoztak, de ott maradtak. Váradi Gáspár, bármennyire nem egyezett ez meg a békés idők szabályaival, egy kis megszakítással ott maradt guardiánnak húsz esztendeig, 1599—1605. s 1610—24-ig. Váradi János mint igehirdető járt négy évig a Székelyföldön és Moldvában, helyét azután Kecskeméti Ambrus foglalta el. 1610-ben három miséspap tartozott a kolostorhoz : a guardián, Kecskeméti és Szederjesi Mihály. 1622-ben azonban csak kelten laktak itt, az öreg Váradi Gáspár és a még öregebb Remeteházi András. Váradi Gáspár 1608. ápril 12-én Báthory Gáborral, az új fejedelemmel, megerősítette a konfraterek szabadságait, Bethlen Gábortól pedig, midőn a Székelyföldön Zsögödön tartózkodott, 1616. febr. 25-én kikönyörgött a kolostor részére 100 drb kősót a sófalvi bányából.

3 Jelen volt, bizonyára mint békítő, 1608 karácsony ünnepén a székely papok gyűlésén s ő is aláírta azt az egyezséget, amit az Erdélybe küldött apostoli helytartó, a esik1 Losteiner : Annales P. I. nr. 177. A kolozsvári ferenczrendűek levéltára, loculus 25. 2 Losteiner: Annales I. nr. 177. s Országos Levéltár Dl. 19090. és Losteiner : Chronologia mon. Chik.