Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

IV. könyv. A ladislaita-ferenczrendűek

püspök előtt, hogy a világi papságot gyalázta, de ő július 17-iki levelében kimenti magát.

1 1673-ban újra megindult a vita a plébánia-egyházért. A püspök először a ladislaiták provinciálisához fordult és csodálkozott, hog}

7 a ferenczrendűek a nekik egyszer megállapított hellyel nincsenek megelégedve, hanem a plébánia-egyház után áhítoznak. Azután pedig a sziavon határőrvidéken rendelkező gráczi kamarát kereste meg és azt előre tájékoztatta a vitás plébánia-egyházról.

2 A plébános pedig, hogy elvegye a ladislaiták kedvét a továbbterjeszkedéstől, a katonaság kápolnáját szerette volna magának megszerezni. 1675-ben folyamodott is evégből a királyhoz, de sikertelenül.

3 Nagy jótevője akadt a kapronczai konventnek Busanicz Farkas lovaskapitányban. 500 forint alapítványt tett ő 1700-ban az itt működő ferenczrendűek javára s ezt a kormánytanács 1701. január 9-én fogadta el.

4 Kosztajnicza. Előző történetét előadtuk a mariánusoknál. (I. könyv. V. szakasz.) E várat és várost véres harcz után csak 1688. augusztus havában vették vissza a keresztény seregek a töröktől. Ekkor a keresztények erős őrséget raktak a várba, mert ez az Un vize mellett feküdt és a bosnyákokat itt kellett megakadályozni az átkelésben. Szükség volt tehát itt az őrség mellett katonai lelkészre. Erre a ladislaiták alkalmasabbnak látszottak, mint a bosnyák ferenczrendűek, mert ezeknek még mindig összeköttetésben kellett lenniök török alattvaló társaikkal. Ezért legalább is 1691-ben a katonai hatóságok a kosztajniczai régi ferenczrendü kolostor romjait nekik adták, ámbár a Lazari-féle döntés értelmében ezeknek nem lett volna szabad a Száva jobbpartjára átterjeszkedniök. 1692-ben Purgarics Ferencz ladislaita volt itt az előljáró, 1 Zágrábi érseki levéltár. Ep. vol. 5. nr. 58. 2 Zágrábi káptalani levéltár. Fasc. 89. nr. 19. 3 Ladislaiták levéltára. Ladula. Rem. — Iv. fase. Kaproncza. 4 U. o.