Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

IV. könyv. A ladislaita-ferenczrendűek

MÁSODIK RÉSZ. A ladislaita kolostorok története. Csáktornya. Muraköz e főhelyének közelében volt ugyan a pálosoknak Szent-Ilona tiszteletére avatott monostora, de Zrinyi Miklós, a költő, nem találta azt elegendőnek Csáktornya városa számára, mert a város lakosai nem mehettek ki mindig oda istentiszteletre. Az ő nagy lelke azt kivánta, hogy a vár védelme alá húzódott lakosok között ott lakjanak a lelkipásztorok és a szorongatott lelkeknek mindjárt segítségükre legyenek. Már 1658-ban kifejezte ő ez óhajtását, de a hivatalos eljárás csak a következő évben indult meg. Tkalcsevics Makszimilián őr 1659. márczius 2-án örömmel jelenti a zágrábi püspöknek, hogy az Ő szerzetestársai számára gróf Zrinyi Miklós Csáktornyán új házat akar építeni és kérte a püspök engedélyét, hogy ők ott letelepedhessenek és lelkipásztori teendőket végezhessenek. A 'püspök több mint két hónap múlva, május 15-én szólította föl a szomszédos szerzetesházakat, nyilatkozzanak : nincsen-e kifogásuk az új kolostor felállítása ellen. A varasdi ferenczrendüek természetesen szívesen beleegyeztek. Az ormosdi guardián, mivel betegsége miatt nem mehetett személyesen az akkor Varasd-Topliczán fürdőző zágrábi püspök elé, írásban küldötte el beleegyezését. Csak a csáktornyai pálosok tettek mindenféle kifogást, de a ferenczrendüek kimutatták, hogy azok nem komoly okok. Különösen Zrinyi Miklós megbizottja, Kozmum Ferencz sürgette a püspököt, hogy állítsa ki az engedélyt, mert az ő ura azt nagyon kívánja. Ennélfogva a püspök 1659. augusztus havában a ferenczrendüeknek Csáktornyára való költözését megengedte.

1 1 Zágrábi káptalani levéltár fasc. 83. nr. 40. Érseki levéltár Ep. vol. 4. nr. 23. 25.