Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
IV. könyv. A ladislaita-ferenczrendűek
hogy szülei horvátok voltak, de Krapinára költöztek a törökök / elöl s a sziavonok közt éltek. Buzjákovich nemzeti érzelmeit mutatja, hogy ő egyszerre csak elkezdette a ladislaita provinciát «Croatica provincia»-nak nevezni, holott jól tudta, hogy az igazi Horvátországban lakó ferenczrendüek a XVII. században előbb a «Bosnae-Croatiae» utóbb «Croatiae-Carnioliae» provinciához tartoztak. Az új «croaticaprovincia» elnevezésnek tehát csak az lehetett a czélja, hogy a ladislaita-provincia így lassan jogot nyerjen a horvát kolostorok átcsatolásához. De persze az osztrákok pártfogása alatt álló horvát-krajnai provincia sokkal hatalmasabb volt, hogysem attól a horvát kolostorokat el lehetett volna venni. Azért Buzjákovics 1686-ban egész más irányba, Magyarország felé fordult, hogy társainak új munkakört szerezzen. Eszébe jutott s ezt a zágrábi és varasdi konventek irataiból nem is nehéz volt megállapítani, hogy a «provincia sancti Ladislai» a ladislaita rendtartomány konventjei tulajdonkép a marianusok két régi őrségének, a pécsinek és zágrábinak maradványai. Amint tehát a keresztény seregek Pécset elfoglalták, Buzjákovics mindjárt folyamodott a királyhoz, hogy a pécsi és zágrábi őrségek egykori kolostorai a ladislaita provinciának adassanak által. Megjegyzi, hogy az akkor visszafoglalt vagy visszafoglalandó kolostorok mind oly városokban vannak, ahol legnagyobb részt a horvát és sziavon nyelveket használják, már pedig az ő provinciájában horvát és sziavon nyelveken beszélő szerzetesek bőségesen vannak. 1 E Magyarország felé való terjeszkedésben nagy segítségükre volt, hogy ők jó barátságban állottak az akkori Szlavóniában állomásozó osztrák katonatisztekkel. Varasd a ladislaiták egyik főhelye, egyúttal a sziavon határőrvidék székhelye volt. Kapronczán, Körösön, Ivanicson német katonaság volt a várőrség magva s azok lelkészei a ladislaitákból kerültek ki. így tehát a császári tábornokok, ezredesek mind sokszor megfordultak az ő kolostoraikban s ezek, mint jó ismerősök, mind kezükre jártak a ladislaitáknak a régi kolostorok, illetőleg azok romjainak visszafoglalásában. 1 Ladislaita levéltár, Lad. Crapinen-Crisien.
