Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

Hogyan lett ő orgonakészítővé, leírta 1670 táján a csiksomlyai orgona történetében ekként : «1659. augusztus 15-én vette ezt az orgonát P. Csiki Miklós somlyai guardián 1050 magyar forinton epeijesi orgonacsinálótól, Jánostól, melyet Brassóban prázsmári szászok számára csinált volt, de megdrágálván, belehagytak. Mi megvettük. Hozók ki Brassóból két szekéren tíz forintért. De hogy Istennek ránk bocsátott ostorából a. 1661. október 21-én Szent Orsolya napján a pogányság az egész Csikót elrablotta, akkor ez orgona mind elégett volt. De mivel az Isten engémet megtartott, minthogy az elalkuvásában, megvételében és kihozatában is jelenlevén eszköz voltam és sokat fáradtam, íme megint az 1664. esztendőben a romlás után megcsináltam, újólag helyreállítottam, felépítettem, megkorrigáltam. Ennek felette új positivumot mikházi és gyergyai kolostorokban csináltam és Alfalvi Istvánt meg Ferenczi Miklós kispapokat mikházi guardiánságomban meg is tanítottam annak nyomására.

1 Az orgona helyreállítása, az orgonálás tanítása mintegy kényszerítette Kajonit, hogy az egyházi zenével foglalkozzék. Gyűjtögette a kéziratos zenei könyveket. 1667-ben Mikházán megírta Organo-Missale művét, hogy a kispapok tudják, milyen darabokat kell a szentmise alatt előadni. 1669-ben a csiki klastromban orgonáló testvérek számára készítette el a «Sacri concentus» kéziratot egyszólamra írván át különböző zeneszerzők szerezményeit.

2 Mikházáról 1670-ben átmenvén a csendesebb szárhegyi kolostorba, ott elkezdett egy latin Cantionale-t írni, hogy ünnepés vasárnapokon teljes és szabatos latin énekesmisét tarthassanak.

3 E Cantionale írása közben küldötték fel Kajonit 1671-ben Pozsonyba, Czeglédi István kiszabadítása ügyében. Mint említők, a ferenczrendűeknél szállt meg. Pozsonyban volt alkalma megismerni mind az 1651-iki magyar-, mind az 1655-iki tótnyelvű Cantus catholici nevű énekeskönyvet és látta azoknak nagy hasznát. Visszatérvén tehát, még nagyobb buzgósággal fogott hozzá új énekeskönyve elkészítéséhez, hogy az erdélyi katholiku1 Losteiner : Annales. Pars. IV. s. I. a. 1. 2 Irodalomtörténeti közlemények. 1909. 145. 3 Dankó : Vetus Hymnarium. Hungáriáé. 91. Az évszám kiigazítandó 1650-ről, 1670-re, mert a szárhegyi kolostort csak 1664-ben vették át a stefaniták.