Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)

III. könyv. A Stefanita-őrség

odaért, Erdély II. Rákóczy György seregének veresége következtében oly nagy veszedelembe jutott, hogy odautazni nem lehetett. Az egyetemes biztos meghosszabbította tehát az 1654-ben választott elöljárók szolgálatát még 6 hónapra, Taurity pedig 1657. november 25-én szép levelet írt a Mikházán lakó bosnyákoknak az engedelmességről. Felszólította őket, hogy fogadják el Domokost őrnek, Jegenyeit kormánysegédnek és éljenek békében. A hat hónap 1658. első felében letelőben volt. De a fejedelmek versengése Erdély trónjáért még borzasztóbb lett s még nagyobb háborúkat okozott. 1658. jan. 25-iki határozattal tehát a szerzet kormánya újra elhalasztotta a választást 6 hónapra s közben megbízta Domokost az őri szolgálat végzésével.

1 így ment ez azután 1659-ben is. 1660-ban az 1658-ban kinevezett generális Sambuca Mihály más úton próbálta megtörni a Mikházán lakó bosnyák ferenczrendűek nyerseségét. 1660. november 12-én megparancsolta a bosnyák tartomány provinciálisának, hogy ne merjen többé új szerzetest Mikházára, illetőleg Erdélybe küldeni. Mivel pedig Imotai Bertalan 1658-ban, Loparai István pedig 31 évi erdélyi tartózkodás után Görgényben, 1664-ben elhunytak, így lassan a bosnyák ferenczrendűek Erdélyben elfogytak volna. 1660. deczember 10-én pedig a generális még erősebb eszközhöz nyúlt. Megunván a volt elöljárók hivatali idejét folyton hosszabbítgatni, kinevezte Jegenyei Ferenczet őrségi biztosnak (commissarius custodialis) és melléje rendelte két fiatal, de tudós _és a kath. hit előmozdításáért buzgó kormánysegédelf Kajoni János és Taplóczai István személyében. Megparancsolta e rendedeletben azt is, hogy Imotai Simon adja át az őrségi pecsétet az új őrségi biztosnak. A lehető legszigorúbban meghagyta az erdélyi őrségbe be nem kebelezett tagoknak, hogy menjenek vissza Boszniába, az ő tartományukhoz, a bekebelezett tagok pedig a magyarokkal békében éljenek.

2 Ez mind szép és helyes volt, csakhogy az 1661-ben is folytontartó háború miatt az erről szóló határozatok és levelek csak másfél évvel később, 1662. június 13-án érkeztek meg Csiksomlyóra ! 1 Losteiner : Annales. Pars. II. 45. 2 Losteiner: Annales. Pars. II. 52.