Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

Bevezetés

VIII. könyv. A kapuczinus ferenezrendűek tartománya. A kapuczinus ferenezrendűek története 1630—1711-ig. IX. könyv. A magyarországi Klára-szüzek. Első rész. A magyarországi Klára szüzek története 124:1— 1711-ig. Második rész. Az egyes kolostorok története. X. könyv. A magyarországi beginák. Első rész. A magyarországi beginák története 1711-ig. Második rész. Az egyes házak története. XI. könyv. A magyarországi ferenezrendűek működése az irodalom, építészet és művészet terén. Egy pár szót szólunk még elöljáróban a tőlünk használt műszavakról. A szerzet keretén belül legnagyobb egységet a provinciát azért nem fordítottuk kerületnek, vagy vidéknek, mert itt nálunk Magyarországon a ferenezrendűek nem terület szerint helyezkedtek el. A XV—XVII. századokban a szerzet régi és új hajtásai egyaránt el voltak terjedve hazánk minden részén. Sokszor egy-egy városban két ága is volt a szerzetnek. Az egy fegyelem alatt álló szigorú ferenezrendűek végre 1689-ben területileg osztozkodtak meg ugyan a működés terén, de az enyhébb minoriták és a szigorúbb kapuezinusok ezen területi beosztáshoz megint nem alkalmazkodtak. Sokkal czélszerűbb volt tehát a ferenezrendűeket provinciák (rendtartományok = családok) szerint beosztani. A provinciák feje provinciális minister magyarul csoportgondviselő volna, de czélszerűbb volt megtartani az idegen provinciális szót. A rendtartományok (provinciák) custodiákra oszlottak, Ezeket mi is őrségeknek nevezzük. Az egyes házakat kolostornak nevezzük, mert eredetileg claustrumaik voltak a ferenezrendűeknek, azaz bent a városban voltak lakásaik, de mégis elrekesztve (claustra) a többi házaktól. A kolostorok felügyelőit, mivel a magyarban e szó régen polgárjogot nyert, mi is guardián-oknak (gárgyánoknak) hivjuk, A diffinitorokat, vagy definitorokat kormánysegédeknek, a lectorokat előadóknak.