Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

törvényeket a provinciális megszüntethet s azért nyiltan, a szószékről hirdették, hogy mindazok, akik, bár a fejedelemasszony engedélyével a kolostorba beléptek, kiközösítés alá estek. A pápa követeinek, Aragoniai Jánosnak és Rangoni Gábor egri püspöknek és kardinálisnak kellett közbelépniök, igazolniok, hogy Esztergomi Benedeknek joga volt ezt az engedélyt megadni. Eltiltattak tehát a salvatoriánusok ilyen dolgoknak hirdetésétől ós a lelkiismereteket igyekeztek megnyugtatni.

1 Esztergomi Benedek idejében a szerzetnek egyik tagját Mihályfia Mátét a lekéri apátság kegyurai apáttá választották. Máté e választást elfogadta, pedig Y. Márton magának a pápának fenntartott kiközösítés büntetése alatt megtiltotta, hogy valaki a kolduló szerzetből (már pedig a ferenezrendű ilyen volt) a monostori (monachalis) szerzetbe átmenjen. Szerencséjére IV. Sixtus pápa nagy barátja volt a conventualis ferenezrendűeknek (lévén régentén ő is az) és midőn Máté arra hivatkozott, hogy ezáltal nagy szolgálatot tett az egyháznak, mert a jövedelemből a monostort helyreállította, megbocsátott neki és meghagyta az esztergomi érseki helytartónak, Mihály milkói püspöknek, hogy Őt mindenféle egyházi büntetés alól mentse föl.

2 Baj nélkül emelkedett magasabbra Karánsebesi Mihály, akit 1488. július 18-án a pápa Sirokay László halála után névleges (szíriai) nápolyi püspökké nevezett ki és egyúttal azt is megengedte, hogy a váczi püspöknek a főpapi teendőkben helytartója legyen. Kinevezése alkalmával mutatkozik először Igali Fábián 1454-iki azon intézkedésének hatása, hogy két jobb tanuló testvért a külföldi egyetemre kell küldeni. Az ekként külföldön tanulók ugyanis megszerezték az egyetemi rendfokozatokat is, hogy igy a szerzetnek még nagyobb díszére váljanak. Karánsebesi Mihály is a hitradományok babórkoszorúsa lett.

3 Ellenben szerzeteshez, kivált ferenezrendűhöz nagyon méltatlan állást keresett magának Bernát barát, aki 1467—78. években az egri püspök jövedelmének kezelője volt.

4 De lehet, hogy e Bernát nem. is volt magyar szerzetes, hanem az akkori, olasz 1 A ferenezrendűek gyöngyösi levéltárában Székely Simon másolatában. Batthyány : Leges ecclesiasticae III. 544—45. 2 Országos Levéltár Dl. 17868. Tört. Tár. 1899. 13. 3 Tört. Tár. 1902 :618. Eubel : Hierarchia medii aevi II. 220. 4 Eperjesi városi levéltár 448. 434. 435. 442.